Mennyire találkoztok most barátokkal és ha találkoztok, akkor hogy élitek meg ezeket a találkozásokat? Mennyire visel meg titeket mentális ez a vírushelyzet?

Nem tudom már , hogy mi a helyes, de minden találkozást veszélyforrásnak élek meg, viszont a páromat nem kérhetem arra , hogy mondjon le a találkozásokról , ha az minden vágya. Én most a covid miatt nem dolgozom egy hónapig, és én meg is mondtam a barátoknak, hogy most nem szeretnék senkivel sem találkozni legalább egy hónapig.

Azt veszem észre, hogy nagyon más az emberek hozzáállása most a vírusos időszakhoz.

Párom családja ugyanúgy találkozik. Tegnap 8 fős szülinapi bulit tartottunk, meg a barátok is hívtak minket összeülni kicsit...

úgy érzem , hogy ha nem találok ki valami megoldást, akkor mentálisan nem lesz rám túl jó hatással ez a időszak hosszútávon. Nem húzhatom el ezt a teljes izolációt sokáig.

Én kibírom , de a párom nem és ez miatt dühöt érzek, mivel féltem a családtagjaim akikkel szintén muszáj találkoznunk 2 hetente pár napot...ti hogy oldjátok meg és hogy birkóztok meg a tudattal, hogy tulajdonképpen tehetetlenek leszünk ebben a helyzetben.

Mivel nem egyedül élek és a páromat nem szabályozhatom le , ezért valahogy túl kell tennem magam rajta, hogy találkozni fog családtagokkal, barátokkal. Max csak reménykedni tudok, hogy ennek ellenére elkerül majd minket ez a hülye vírus..meséljetek kérlek, hogy ki hogy éli meg mentálisan ezt a helyzetet?