Mi történt a nagyival? Hogyan lehetne megértetni vele, hogy itthon van és nem máshol?
Szóval elutazott a lányával egy hétre egy szomszédos megyébe, hogy kikapcsolódjon - lévén, hogy 87 éves. Tehát ott voltak egy hetet, majd hazajöttek. Viszont két nappal később a lánya hazament (ő nem Magyarországon él) és a mama azt hitte, hogy ő még a másik megyében van, nem otthon. Szépen bepakolt a bőröndjeibe, retiküljébe és hiába mondta a lánya, hogy itthon van, nem hitte el, azt hajtogatta, hogy menjünk haza.
Már negyedik napja ugyanabban a ruhában van, ölében fogja a retikült, mintha egy utasváróban lenne! Apám beszélt vele többször, de hiába mondtuk, hogy "nagyi, te már '50 óta itt laksz", újra elkezdte mondani, hogy "mikor megyünk haza?" ill. "le fogjuk késni a vonatot!". Aztán mondta, hogy eltesz egy pulóvert, mert fel kell készülni a hidegre és kérte, hogy csukjam be az ablakot (megjegyzem: a legnagyobb melegben) - nem értettük, hogy miért kérdi.
Nem tudja megmondani, hogy jelenleg hol él, de azt sem tudja elmondani, hogy hová akar menni. Hiába mutattuk a fényképét és a gyerekei fényképét, nem érdekelte, elhiszi - de akkor is menjünk.
Tőlem megkérdezte, hogy mikor indul a legközelebbi vonat a legközelebbi városba - holott nincs vasút a környéken -, valószínűleg az agya még a másik helyszínen van, ahol van vonat.
Többször volt már ilyesfajta gond vele, de ez már tényleg hihetetlen. Apám minden nap próbálja elmondani neki, hogy itthon van, de hasztalanul. Értem én, hogy öreg, de az ember elméje ilyen hirtelen meg tud változni vagy az utazás így megkeverné?
Tavaly is volt egy hasonló utazás hasonló módon, de akkor nem volt ilyen "mellékhatás".
Ti mit tennétek ilyen esetben?
Üdv: egy aggódó unoka 20/F
válasza: válasza:Az én dédim 89 évesen lett a demencia áldozata. Addig jó agya volt neki, képbe volt a dolgokkal. Aztán egyszer csak elkezdődött nála ez a dolog év elég hamar leromlott az állapota. Nem ismerte meg a családtagokat, nem tudta milyen nap van, hogy hol van, viszont a gyerekkori emlékei tisztán jöttek vissza személyleírásokkal, nevekkel. Akkor rengeteget megtudtam a dédimről, hogy hogyan éltek és nagyon jó sztorikat mondott, csak szegény azt se tudta, hogy kihez beszél.
Ebben az állapotban, ha fizikai állapota engedi, akkor sokszor útra kelnek, mennek dolgozni vagy haza, vagy meglátogatni valakit.
Sajnos javítani nem lehet ezen az állapoton :(
A dédimnél ezzel együtt egy fizikai leépülés is megjelent, egyre kevesebbet volt kedve menni, mozogni, nagyon sokat feküdt.
Mi kórházba adtuk elfekvőbe, mert nem bírtunk a napi 24 óra gondozást. Kb 1 hónapot volt bent így, aztán 90 éves korában meghalt.
Amikor beadtuk a dokik hüledeztek, hogy ilyen szervileg egészséges 90 éves embert még nem nagyon láttak. Ami pedig történt vele az az élet velejárója, a teste, az agya elfáradt, majd elaludt.
válasza:Az orvos nem fogja pszichiátriára küldeni, ne féljetek ettől.
Viszont egy ápolón, vagy valami x órás felvigyázós megoldáson elkezdhettek gondolkodni, mert munka mellett NEM LEHET sérülés nélkül gondozni egy demens beteget.
Nekem nagyapám volt Alzheimeres, ő is haza akart menni (Szlovákiából elszármazott), ötször evett, aztán ment a szomszédhoz, hogy nem adunk neki, inkontinens volt, nem ismert meg minket... apa istennek sem akarta gondozóházba adni, végül nem maradt választása, vagy beadja, vagy ő kerül kórházba.
15 kilót fogyott, állandóan stresszes volt, a napi 8-10-12 óra munka után papát is ápolni.
De a kiskaput szerintem mégis az tette be, mikor papa nekiment, akkor döntött úgy, hogy ennyi, elviteti. Mert ő még leszereli (bár, volt, mikor orvosnak kellett benyugtatózni hajnali 2-kor), de mi van, ha egyszer engem "pécéz ki", és ne adj' isten maradandó sérülést okoz...
válasza:Az orvos nem utalhatja sem otthonba, sem elmeosztályra, ha vállaljátok a felügyeletét és a gondozását. KÉRNI lehet az elhelyezését. De a legtöbb hely úgyis túlzsúfolt, általában várólisták vannak, apukádnak nem kell ettől félnie.
Az egyik ismerősünk is pár nap alatt "vesztette el a lába alól a talajt", szóval igen, ez ilyen gyorsan is súlyossá válhat.
Az életviteletektől függően hosszabb távon el kell gondolkozni azon, mennyit tudtok vállalni, mert innentől állandó felügyeletre lesz szüksége. Ha úgy is ítélitek meg, hogy el tudjátok látni, célszerű érdeklődni, hogy a környéken milyen ideiglenes ill. hosszú távú elhelyezési lehetőségek vannak, arra az esetre, hogy ha a ti életetekben vagy az ő állapotában valami jelentős változás állna be, vagy egyszerűen csak ideiglenes kisegítésre lenne szükségetek, tisztában legyetek a lehetőségekkel (földrajzi elhelyezkedés, elhelyezés módja, orvosi ellátás, árak, férőhelyek stb.)
válasza:Elhelyezés gyorsaságánál csak 1 dolog számít a pénz. Amikor mi is elhatároztuk, hogy a dédi megy az elfekvőbe, akkor ott is mondták, hogy még vagy 1-2 hónap mire lesz hely. Aztán kaptak egy borítékot 80 ezer Ft-al, akkor érdekes módon 1 héten belül lett szabad ágy és normális ellátás.
Ez régebben volt, hogy melyik helyen mennyi a "tarifa" azt nem tudom. Mondjuk az ilyen elfekvőkben elég nagy a cserélődés, van aki bekerül és még él félévet, évet, van aki 2-3 héten belül meghal :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!