Nagy baj van! Mit tegyek?
12éves lány vagyok. Az egesz 5. első feleveben kezdodott, amikor elkezdtem vágni az ereimet. Az oka az volt, hogy nm lattam a szeretetet, azt hogy szeretnek, es ugy erezte hogy mindenki csak kihasznal engem. A hegyezo pengejevel nagyon mely nyomok lettek, es nagyon folyt a ver. En ekozben koplaltam, mert azt mondtak ram, hogy kover vagyok. Ez nm volt igaz, es most sem az szerintem. Csam ramtortek ilyen erzesek, es ezert tobb napig nm ettem. Vattakat nyomtam a szamba.Volt ekkor egy pasim, aki nagyon szeretett, de en a vegere nm . Mielott szakitottam volna vele, anyam meglatta az ervagasokat, ezert pszihologushoz kuldott. Ott megtanultam kezelni a negativ beszolasokat. Telt az ido, es en ujra raszoktam az ervagasra, csak nem a csuklomon, hanem a labfejemen, ahol NAGYON kialltak az erek. A barataim rengeteget segitettek rajtam, biztattak, hogy gyozzem le a sok rossz dolgot. (Mar májusban tartunk) Elkezdtem gyógyszereket szedni. Nem voltam beteg, hanem azert hogy halljak meg. Egy nap legalabb 5 gyogyszert vettem be. Ugy ereztem depresszios vagyok. Mindig sirtam. A suliban, otthon...Tobbszor leugrottam a tetorol. Azert akartam meghalni, mert nm voltam fontos senkinek. Mar beszelhetunk jelenbe. Van olyan hogy a barataim napokig nm irnak, csak akkor ha en irok. Nm vagyok fontos senkinek!!
Nemreg elmondtam a pszihologusnak annyit, hogy mindig szomoru vagyk, es sosincs kedvem semmihez. Depressziot allapitott meg. De persze nm mondtam el a gyogyszerezest. Segitett talan elfelednem a gyermekkort, mert ott ki lette kozositve, nm voltak barataim, nm foglalkoztak velem. Ekozben az allitolagos baratok tudtak mindenrol es drukkoltak.
Most azt hazudtolom nekik hogy mar teljesen jol vagyok, es nagyon boldog az eletem, meg nm gyogyszerezem magam. Pedig de . Szerintem beteges amit csinalok, de tanacstalan vagyok. Kertem segitseget, de a negativ gondolatok nm szűnnek. Mindjart megorulok!!!
válasza:Foglald el magad valamivel, nézz egy animét, vagy akármit.
Gondolj a pozitív dolgokra, és ha beszólnak, akkor szólj vissza, pl: Olyan hülye vagy, hogy még a TopJoy-os kupak is fogyatékosnak tart.
válasza: válasza:Állításod szerint vannak barátaid. Volt pasid, tehát olyan rossz csaj sem lehetsz. A szüleid (anyud) támogat, szakembert keres neked, amiből sejthető, hogy szeret.
Mi a valós problémád?
válasza:A te életed, a te jövőd.
Élni akarsz? Akkor harcolj a jövődért.
Hasonló gondjaim voltak, gyógyszereztek, pszichiatrian voltam, pszichiaterhez es két pszichológushoz jartam NEM SEGITETT SEMMIT mert nem volt bennem remeny. De megtalaltam az utam, megismertem egy zenekart azaltal egy nyelvet es versrket irtam, lett eletcelom. Sikeres lettem. 3x probaltam megolni magam es ketszer emiatt korhazba fekudtem. Nem mondtsm el senkinek. Komoly szandekaim voltak a keserves multam es a kilatastalan jovom miatt
Keress olyat, amiben jo vagy es szivesen vegzed. Legyen egy olyan dolog amihez kotodsz.
Köszönöm a tanácsokat, de nm segitenek. Például en országos vívóbajnok vagyok, az edzesek lekotnek. Nm akarok nepszeru lenni, nm akarom hgy felfigyeljenek ram. En nm vagykk ilyen.
Az a probléma hogy nm érdekel az élet. Nm erzem a szeretetet, es azt hogy fonts lennek emberem szamara. Tudom, elképzelhetetlennek tűnik, de ez a baj. Azt hiszem, hogy már segiteni sem leht rajtam
válasza: válasza: válasza:Én 12 éves koromban hozzád képest sehol sem voltam!
Egyszerűen fantasztikus vagy! Sok emberhez képest a "futó versenyben: messze az élen jársz"! :)
Ne várj az emberektől elismerést: Ha valaki többre képes mint ő maga: akkor irigykednek rá! :)
Kitartás! Ha nem is most, de később nagyon sokan lesznek olyanok akik dicsérni fognak és elismernek!
SOK SIKERT! :)
válasza:Nem azzal van a baj szerintem, hogy mások hogy viszonyulnak hozzád, ha valóban ott lenne a gond, akkor konkrétabban tudnál válaszolni, amikor arról faggatnak miért nem érzed mások szeretetét. Az a baj, hogy te nem szereted önmagad. Bántod magad, kínzod magad és közben arra vársz, hogy más szeressen és kipótolja azt a belső tátongó, fájó űrt ami akkor keletkezik, amikor önmagadat utálod. Ha szeretnéd magad nem viselkednél így. Sajnos azt az űrt más helyetted nem töltheti ki. Bár pillanatnyilag gyógyír lehet valaki társasága, de úgyis magadra maradsz valamikor. Te vagy az egyetlen, aki állandóan melletted van, szóval meg kéne próbálnod kibékülni magaddal. Azzal, hogy bántod magad és közben arra vágysz, valaki figyeljen már rád, segítsen és szeressen és szüntesse meg a fájdalmat... Ez nem vezet sehova. Tapasztalatból mondom. Inkább próbálj meg rászokni arra, hogy bántás helyett inkább dicsérsz. Sokat segít, ha nem a negatívumokat emeled ki, hanem inkább a pozitív dolgokat jutalmazod. És az önismeret is segíthet. Egyesek azt mondják, hogy az is segít ha sokszor (de tényleg rengetegszer, heteken át) mondogatod hogy mondjuk szereted magad. Hogy okos vagy. Szép vagy. Ügyes vagy. Szóval érted. Valami pozitív dolgot. Elvileg ez segíthet kitörni a negatív gondolatkörökből és jobb útra térni. A hatékonyságát nem ismerem.
Mindenesetre érdemes lenne a pszichológussal arról beszélgetnetek, hogy miért nem szereted magad. A gyógyszerezés alatt mit értesz? Szóval ha azt nem akarok elmondani mit veszel be, akkor áruld el (engem ez úgyis jobban érdekel) ez mit vált ki belőled? Milyen érzés? És hogy hogy többször leugrottál a tetőről? Nem lett az égvilágon semmi bajod?
Arra gondoltál már, hogy amikor napokig nem írsz és várod hogy a másik írjon, akkor te se írsz? Te is hanyagolod őt. Azért mert nem szereted? Nem törődsz vele? Nem számítana ha holnap megkapnád a halál hírét? Az embereknek zűröd életük tud lenni. Van ismerősöm akinek annyira pörögnek a mindennapjai, hogy örülök ha pár havonta váltunk pár szót és mégis fontos nekem, szeretjük egymást és törődöm vele. És van hogy egy hétig hozzá se akarok szólni senkihez annyira vacak a kedvem... Akkor most én nem törődöm velük? Pedig de. Csak a törődés nem feltétlenül hordozza azt hogy mondjuk állandóan FB-n dumálunk. Néha naponta beszélünk, aztán ha úgy alakul hetekig nem. Ez oké. És ha amúgy se vagy velük őszinte, az azt jelenti hogy távolságot tartasz, amit ha nem is tudatosan de érezhetnek. Plusz a kapcsolat kettőn áll. És ritkán kiegyenlített. Néha az egyik igényli jobban a másik társaságát, máskor fordítva. De amikor azzal jössz, hogy nem írsz napokig és jajj ők se írnak, ezért nyilván nem szeretnek... ez nagyon nagy baromság. Azokban a napokban te se írtál. Mondhatod, hogy csak tesztelted, de te se írtál. És talán ők pont úgy érzik hogy nem akarják rád erőltetni magukat, ezért inkább csak annak örülnek, ha te közeledsz kicsit. Ne sajnáld magad ennyire, nem vagy egyedül. Ők szeretnek. És még ha nem is avatod be őket, azzal amit teszek őket is bántod. De ne értük akarj jobban lenni, hanem magadért. Mert mint már mondtam te vagy az egyetlen, aki mindig ott van melletted.
Egy utolsó tanács: Ne játszd meg magad a világ előtt, nem éri meg. Neked csak szarabb, nekik meg nem számít olyan sokat. Ezt nagyon sok év tapasztalata mondatja velem. Ha egy valamit megváltoztathatnék, ez a döntés volna az... Csak még több szenvedést hoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!