Van e itt oylan aki már LSD-zett valaha?

Utcán, partin a helyedbe nem vennék, akár romlott is lehet a termék, továbbá a parti alatt se fogyasztanék LSD-t, ha nyugalom van, csak akkor. Egykalapalatt.infon vannak leírások a set & setting-el kapcsolatban + ajánlom még daath.hu-n az LSD FAQ-t.

Venni a deep weben vennék agorahooawayyfoe.onion -on, ezt a címet csak TOR böngészőn keresztül tudod elérni. Bővebben erről Google --> deep web.

Én? :D

Nem könnyű leírni, de tessék: Vizuálisan hullámoztak a dolgok, néha arcokat is beleláttam dolgokba, a méretarányok is elég torzak lettek, Minden olyan élőnek, vibrálónak tűnt, de képben voltam, sőt, egyfajta magabiztosság is kialakult egy idő után. Bár ez változott, ingadozott, hullámzott a hangulatom is, mint minden, de a kontroll az még megvolt. Volt, hogy úgy éreztem, nagyon jelen vagyok és végre most már tényleg én irányítom a dolgokat. A testem olyannak tűnt, mint egy húsvér gépezet, ez kicsit meg is ijesztett néha (de nem nagyon) néztem a kezemet és mintha valami teljesen idegen és ráadásul őt ágú szinte pókszerű valamit néztem volna. Nem kell az ilyesmit komolyan venni, szerencsére ezt akkor is tudtam. Jöhetnek ilyen gondolatok, vannak nagyon durva rémképek stb... De mindez csak egy töredéke az egésznek és ha már beleélted magad az egészbe és eltudsz gondolkodni nagyon elemi létkérdéseken, akkor ezeket el lehet hessegetni könnyedén. Az ősi ellentétek, a lét vagy nemlét folyamatos egymásnak feszülése, a káosz és a rend... ellentétek, ellentmondások és persze az ördögi körök. Na, azokból sok van :D Szóval egy irdatlan sebességű és végletekig kinyújtott, majd egészen felcsavart eszmeáradat, amit ha tudtam, leállíthattam és csak hátradőlhettem a kanapén, vagy csinálhattam egy teát, vagy éppen vitatkoztam a barátommal, hogy kimenjünk e vagy sem, de aztán ismételt visszatérés a nagy kérdésekhez, mert ilyenkor egyszerűen nem tudsz mást, mert minden más megvilágításba kerül. Minden. Mintha először látnád a világot igazán, mintha először éreznéd át a létezés jelentőségét... vagy épp jelentéktelenségét.

Na hát, jól elszaladt velem a ló, csak úgy írtam egyből ami eszembe jutott, de szerintem ennél sokkal pontosabban nem is lehet leírni ezt :D Ami ezt az egész katyvaszt összefogja, ami a lényegét adja az az a bizonyos érzés amit tényleg lehetetlen szavakba önteni, de nagy nagyon erős. És "igaznak" is tűnik. Vagyis itt már ez nem is lényeg. Na mindegy, nem megyek ebbe jobban bele.

Azért jólesett ezt így kiírni magamból, köszi XD

"bizonyos érzés amit tényleg lehetetlen szavakba önteni"

azért nem próbálnád meg mégis? engem nagyon érdekelne.