Kialvatlanság, kimerültség megoldása baba mellett?

"Aludj mikor a baba alszik" szokták mondani.. Na most, az a gond, hogy már 6 hónapos a kicsi, alig hagytuk el a hasfájást kezdődött a fogzás, mozgásfejlődés. Se éjjel se nappal nem alszom mellette és már ki vagyok merülve teljesen. Éjjel állandóan mocorog, forgolódik, nyögdécsel, nyöszörög a kicsi (a fogzás miatt, akármit adok rá szinte semmit nem használ, annyi hogy nem sír), persze emiatt a kicsi nem hibás, sőtt. Néha bezavarnak nála a pukik is. Én meg akármilyen fáradt vagyok, kb. "Ébren alszom", csukva a szemem de hallok mindent ha forgolódik, stb. Nappal 3x1 órát alszik, de akkor is egy óra alatt legalább 4x kell vissza altatni, ahogy leteszem a fejem az ő szeme már nyitva. Tudom, ezzel jár egy gyerek, stb. Nem is ez a lényeg, hanem egyre jobban kezdek kimerülni, az állandó nem alvás/felszines alvás miatt már ráz a hideg, szédülök, rossz a közérzetem, sokkal stresszesebbnek érzem magam. Pici lakásunk van, nincs másik szoba egyenlőre hogy külön szobában altassuk a kicsit, nappal ha apuka is próbálna segíteni a kicsivel, legtöbbször tőlem kérdezi mit hogyan csináljon, a munkája miatt kevesebbet van itthon, tehát nem hibáztatom ha éppen valamit nem tud. Másra nem tudom bízni, próbáltam anyósra, sógornőmre mert a közelben laknak, de ahogy láttam hogy nem tudják mit hogyan kell a kicsivel (állandóan csak altatnák meg etetnék, emiatt persze ha pont nem akar enni vagy aludni a kicsi sírással jelzi, az altatást pedig nem is szívesen bízom rájuk mert olyan nyakatekert pózban tartja sógornőm a gyereket hiába szóltam hogy ne, hogy a fél karja egészen hátra fele van éppen hogy nem töri ki, pedig van saját gyereke, őt is úgy altatta, na mindegy.. szóval nem értik meg hogy egy fél éves baba már nem csak aludni meg enni fog egész nap ), mondhatni, más nincs akire bízzam, én pedig hullának érzem magam. Mit tudnék tenni hogy jobban bírjam magam a baba mellett?