Más is belegondolt már,hogy vannak olyan helyzetek,hogy olyan gyorsan meghal az ember,hogy fel sem fogja?

Apolonokent 30 ev utan nagyon nem vagyom arra, amit az egyes irt. Inkabb azonnal. Miert lenne fontos, hogy tudjam? Miert lenne fontos, hogy magatehetetlenul agonizaljak heteken, esetleg honapokon at? Esetleg tiszta tudattal, de neman duhongve (mert beszelni nem tudsz, csak nyoszorogni), hogy a francbe, ezt es ezt meg akartam csinalni, de mar nem fogom tudni? Megalazo helyzetekben elviselni, hogy mikor szedik ki a sz4rt alolam es hanyan latjak majd hogy milyen nyomorult vagyok...?

Inkabb azonnal, 1 mp alatt, vagy meggyorsabban :)

#1

A szenvedest es agoniat te sohasem lathattad. Te csak a rossz pillanat utani idot lattad egy rovid ideig (max. par orat), es talan ezert gondolod, hogy neked mintegy "szukseged" van idore. De a 10 ev mentozes utan menj el apolni azokat, akik szenvednek es agonizalnak. Vagy apold egy csaladtagodat, 24oraban. Biztos vagyok benne, hogy 10 ev, napi X ora apolas utan mar megvaltozna a velemenyed.

Nincs olyan, hogy valamit nem lehet megoldani. Minden élethelyzetből van kiút, mindent fel lehet dolgozni, meg lehet oldani! A halál nem megoldás, semmire sem. Van esélyed arra, hogy rendbe tedd a dolgaidat és tényleg élvezd az életed utána!

[link]

Kérlek, tegyél magadért!