Többféle magnéziumot (laktát és citrát) lehet egyszerre szedni, vagy ne keverjem?

Ne keverjük a C-vitamint és a magnéziumvegyületeket.

A magnézium egy elem (ásványi anyag), a C-vitamin már önmagában egy vegyület. A magnéziumot elem állapotában nem tudnánk bevenni, mindenképpen más elemekhez kapcsolva: vegyületként kell beszednünk. És itt nagyon nem mindegy, hogy milyen kötésekkel, hány másik atomhoz, hogyan kapcsolódik a magnézium, ettől, továbbá egyéni biológiai jellemzőktől, együttszedéstől stb. függ az adott vegyület felszívódása.

A szerves/szervetlen nem egy egzakt kategória ma már, és a magnézium esetében sem lehet feketén-fehéren kijelenteni, hogy az egyik rossz, a másik pedig jó felszívódású. De ettől még a különféle magnéziumvegyületeknek igenis ELTÉR a hasznosulásuk. Pl. a magnézium-klorid "szervetlennek" számítana, mégis jól felszívódik. Vannak tanulmányok arról is, hogy a magnézium-oxid nem szívódik fel egyszerűen, csak ezek főleg száraz, angol nyelvű szakcikkek.

De visszatérve, míg a magnézium esetében számtalan hordozóvegyület ismert, addig a C-vitaminnak nincs hordozóvegyülete, mert a C-vitamin nem egy elem, hanem már önmaga is egy molekula/vegyület! Nagyon fontos, hogy mely elemekből hány van benne és az is, hogy milyen a molekula TÉRSZERKEZETE. Mert egy atom már kicsit is máshogy áll a térben, az már nem C-vitamin. Ezért értelmetlen szerves és szervetlen C-vitaminról beszélni, mert ha már egy apró kis eltérés is lenne a két molekula között, akkor az egyik már nem C-vitamin.

A magnéziumnál viszont a hordozóvegyület-molekulák közötti eltérés "kötelező" és nemcsak a felszívódásban nyilvánul meg a különbség, de a kiváltott esetleges kellemetlen mellékhatásokban és a további hatásokban is. Mert ugye a magnézium elem valamivel vegyületet képez. Ez a "valami" meg lehet egy már létező vegyület is (nemcsak egy másik elem - pl. az oxigén a magnézium-oxid (MgO) esetében). És a már létező vegyületnek is lehetnek önmagában pozitív élettani hatásai.

Kézenfekvő példa erre mindjárt a magnézium-aszkorbát, ami a magnéziumnak az aszkorbinsavval alkotott "sója". Tehát a kinyert magnézium mellett jelentős mennyiségű C-vitaminnal is számolhatunk ebből a magnéziumvegyületből, annak minden egészségügyi előnyével. Vagy a magnézium és a glicinsav vegyülete (Mg-biszglicinát), mely utóbbinak stresszcsökkentő hatást is tulajdonítanak, így a magnézium izomlazító hatásával kiegészítve még hatásosabb lehet stressz okozta tüneteknél, pl. alvásproblémáknál.

A D-vitamin jelenléte magnéziumkészítményekben inkább a másik irányból érdekes: a D megfelelő hasznosulásához van szükség magnéziumra. Azon túl, hogy természetesen a szervezetben kb. mindennek kölcsönösen szüksége van egymásra a megfelelő működéshez. De pl. a vashoz azért tesznek C-vitamint, mert az segíti a felszívódását, viszont folsavat nem azért tesznek hozzá, hanem mert a vashiány sokszor folsavhiányos vérszegénységgel párosul, ezért akkor már azt is pótolják egyidejűleg. Nehéz pusztán az összetételből következtetést levonni a miértekre. Pl. kalciumot és magnéziumot azért szoktak összerakni, mert ezeknek a sejtek szintjén egyensúlyban kell lenniük, viszont a felszívódásnál meg a kalcium egyenesen akadályozza a magnéziumot.

Mindent összevetve, szerintem a kérdező tájékozottabb a válaszadók többségénél és különösen ha még rossz tapasztalata is van a magnézium-oxiddal: minek kínozza vele magát azért a pár százalékért, amit a gyomorsav közreműködésével kinyerhet belőle?! Lehet, sőt érdemes is többféle vegyületből pótolni ezt az ásványi anyagot. A magnézium esti bevétele mellett meg csak a magnézium látens "nyugtató" hatása szól, beveheted este is mindkettőt, de elosztva a nap folyamán is, ha nem szedsz olyan ásványi anyagokat, amikkel a magnézium összeakadhat.