Hogyan tudnám kezelni, ha a páromnak pánikrohama van? Ilyenkor mi a legjobb, amit tehetek? Hogyan segíthetek?

Nekem a férjem segít, ha pánikrohamom van. (Akár telefonon.)

Nagyon fontos, hogy ne legyek magamra hagyva. Mindig mondja, hogy hogyan lélegezzek, ez nem sokat használ és nem is nagyon sikerül kivitelezni, de szerintem hamarabb elmúlik tőle.

Az én esetem elég súlyos olyankor, tehát ennél többet nem tud tenni, csak biztonságot nyújt a jelenlétével.

Én nem tudom másoknak hogy nem megy az agyára, de én utálom, ha szólnak, mikor pánikolok, feltűnik nekem is, ettől nem múlik el, ráadásul hajlamosak akkor is azt hinni, mikor nem is..Az meg kegyetlen, hogyha még ott állna valaki, mondaná, amit úgy is tudok, “nem lesz baj, nem halok meg, lélegezzek,” mert miért, eddig mit csináltam?

Teljesen otthagyni nem kell, csak menjen távolabb egy másik helyiségbe, teret is hagy, meg elérhető is, ha kell.

#13

Akkor nem lehet súlyos. Ha durva pánikrohama van valakinek, rohadtul nem foglalkozik azzal, hogy ki látja és milyen állapotban.

#15

Akkor hagyd magára, ha ezt szeretné. Legyél pár méter távolságban, úgyis jelezni fog, ha szüksége van valamire.

Az mindenképpen fontos, hogy tudatosuljon benne: ez csak egy téves félelemérzet. A légzéstechnika valóban jó, de akkor a leghatásosabb, ha a pánikroham kezdő fázisánál azonnal elkezdi a szenvedő alany, mert ha a szervezet biokémiailag is reagál a vélt krízishelyzetre, akkor már nehéz vele bánni. Mindenképpen meg kell tanulni kezelni, ebben segíthet, ha tudatosan éli meg a rosszullétet, esetleg - ha képes rá - többször előidézi önmagának, így tudatossá válik a folyamat és könnyebb lesz kezelni.

A pszichiátert csak nagyon indokolt esetben javaslom, mert ő nagy valószínűséggel gyógyszert fog felírni. Szorongásoldó (nyugtató) készítményt, esetleg antidepresszánst (pl. SSRI készítményt). Ha nagyon gáz a helyzet, akkor ideiglenesen lehet szedni gyógyszert, de mellette mindenképpen javasolnám a pszichoterápiát. Ha megérti a szorongásának okát, akkor jó eséllyel elmúlik a baj.

Jobbulást kívánok!