Másnak sem fájt az abortusz?

Nagyon-nagyon brutálisan rá voltam görcsölve, napokkal előtte már minden cikket, hozzászólást elolvastam.

Gyomorgörccsel keltem minden nap annyira féltem tőle.

Aztán bementem a kórházba, felhelyezték a tágító pálcát, aminek elvileg brutál kellene fájnia, de semmi.

Eltelt 3 óra és a műtőbe kísértek.

Mondtam az asztalon, hogy rettenetesen félek. Mondta a doki, hogy tudja, megérti, de nem kell.

Aztán elhomályosult a kép és fél óra múlva már felöltöztetve ébredtem az ágyamban betakargatva.

Kedvenc sorozatomat bekapcsolták nekem, hoztak be enni, mert éhes voltam.

Egyből mentek a hívások, hogy jól vagyok.

Semmi álmosság, semmi kábaság, semmi fájdalom.

Végre elmúlt a kínzó hányingerem, és undorom a kajától, szagoktól.

Kimentem pisilni az egész wc tele lett vérrel és ömlött le a lábamon a földre. Mondták, hogy ez normális.

Még aznap hazaengedtek, ma felkeltem és már egy csepp vér sem folyik, és testileg-lelkileg úgy érzem magam, mintha meg se történt volna.

Nagyon rossz ember lennék emiatt, hogy nem érzek semmit, csak megkönnyebbülést? És normális ez egyáltalán?

Ez volt az első és biztos vagyok benne, hogy az utolsó ilyen műtétem mert az abortusz ellen vagyok, de ha már nagyon muszáj, akkor meg kell szakítani a terhességet.

24L