A kórházi dolgozók miért nem szeretik végezni a munkájukat?
Gondolom sokaknak ismerős, hogy Magyarországon olykor nem túl rendszerezett az ügyfélszolgáltatás vagy az egészségügy és ha egy helyre eljut, akkor már küldik a következőhöz. Megintcsak hasonló a helyzet velem, csak az a gond, hogy fontos dologról van szó és nem tudom már mit tegyek. Teszem azt nagyon sürgős és fontos lenne egy leletem. Ahol elvégeztem a vizsgálatot már nem tudom hanyadjára hívtam fel őket, hogy csak küldjék el nekem. Persze, a válaszok „Jelenleg nem tudok foglalkozni magával”, „Nincs rendelési idő”, „Majd holnap”, „Majd holnap” és „Majd holnap” :). Mára már elmondtam a telefonba, hogy többször is azt mondták ma hívjam fel Önöket és erre olyan bunkó, alpári stílusban beszélt velem az ott dolgozó nő, hogy még most is emésztem. Elképesztő mennyire idegbeteg lett csak azért, mert kértem a leletem és realizálta, hogy foglalkoznia kell velem. Szabályosan elkezdett kiabálni a telefonban, aztán kinyomott. Csak lestem magam elé. Annyit sikerült elérnem, hogy felírta a nevem és az e-mail címem. De kérdem én, ez tényleg ennyire nehéz?
Én azt esetleg el tudom képzelni, hogy el vannak havazva munkával és ennyire nincs idejük semmire, de szerintem ez senkit sem hatalmaz fel arra, hogy agresszív legyen és bunkó módon beszéljen a másikkal. És tudom, hogy rengeteg türelmet is igényel, de aki nem bírja az miért dolgozik ott?
Természetesen vannak kivételek és nem akarom egy kalap alá venni őket. Alázatos, rendes kórházi dolgozók, akik a sok stressz ellenére is emberien bánnak az emberekkel.
Viszont akik ennyire idegbetegek azok... Nem értem miért dolgoznak ebben a szakmában.
válasza:
válasza: válasza:Amíg nem dolgozol benne, el sem tudod képzelni, mennyire frusztráló a munka.
Nálunk is mindig idegbetegek az asszisztensek, de megértem őket. Dolguk van, kimennek az ambulanciara, azonnal 5 ember támad rájuk egyszerre, hogy "de nekem csak egy recept kell", "én csak egy leletet jöttem", "már fel órája itt ülök, mikor hívnak be?" stb. Kilep az ember az ajtón, mert dolga van, csinálná valamit, de már azt is elfelejti, mit akart, mert 5-en elkezdi csesztetni. Nah és akkor képzeld el, ha ennek tetejében meg egyfolytában csörög a telefon...
válasza:Orvosként én próbálok mindig kedves lenni és szerintem sikerül, de hidd el, a betegek és hozzátartozók nagyon sokszor tudnak rendkívül bunkók lenni, ilyenkor kicsit elmegy a kedvem az egésztől, pedig imádom a munkám. Pont tegnap történt meg hogy egy betegnek 3 órát kellett várnia a jelentésre, elkezdte verni magát nekem hogy fizessem ki a parkolódíját és az órabérét. Konkrétan minden 5. beteg ilyen. Van aki megjön, 30-an vannak előtte, de 1 perc után elkezdi verni a tamtamot hogy neki dolga van, lássák el azonnal. Verbálisan szidni is imádnak sokan. De volt hogy egy beteg véletlenül kitörte az osztályomon ablakot a kórteremben most nyáron és egy ott lévő másik beteg kihívta a rendőröket aznap, fel akart jelenteni engem gyilkossági kísérletért (ügyeletes orvos voltam aznap), hogy miattam fog megfázni és meghalni. Ablakost meg nem könnyű szerezni vasárnap este 10kor... A másik hogy mindig mindenért beperelnek. Aztán ott vannak a főorvosok, osztályvezetők, ők is állandóan csesztetnek minket.
És ott van a szakember hiány. Sokszor ügyeleti időben kell nekem műteni, mivel nincs elég orvos, nincs aki beugorjon helyettem ügyeletre vagy fordítva. Ilyenkor kitör a káosz és egyből az orvosokat kezdik el szidni, pedig mi semmiről sem tehetünk.
Persze én tudom a legjobban hogy az egészségügyben dolgozik rengeteg nem oda való ember, akik szinte muszájból parasztok a betegekkel vagy egyszerűen buták. De mindenkit felvesznek mert nincs más.
Az igen, elég durva dolgok folynak. Mondjuk én ezt nem is igazán az orvosokra értem, mert én őket mélységesen tisztelem a munkájuk miatt. Sőt, szerintem emberfeletti, amit ma már kell tenniük, mert Magyarország igencsak híján van az orvosoknak és akik itt vannak, nekik a 100 dolog mellett plusz 1000 millió dolog hárul.
Velem is volt nem olyan rég szeptemberben, hogy a sürgősségire kellett mennem. Emlékszem volt egy férfi, akiből ömlött a vér és egy mentős kérte a szakrendelő orvosoktól, hogy soron kívül engedjék be. Olyan egyértelműnek tűnik, hogy akinek súlyos gondja van és azonnali ellátásra van szüksége, akkor hamarabb ellátják. Azonban mégis, nem az orvosoknak volt ezzel problémája, hanem a várakozó embereknek, mert így többet kellett várniuk. Volt egy hölgyemény is, aki keresztbe tett lábbal, kihúzott háttal ült és azt mondta erre "Na ezt is előbb beengedték a büdös cigányok miatt".
Vagy éppen sajnos az orvosnak gyorsan el kellett mennie az intenzívre és a várakozó emberek teljes idegbe jöttek, hogy "Jajj, még többet kell várni és ki tudja mikor jön vissza az orvos". Érezni lehetett a düht és a feszültséget.
És egyébként mindezek ellenére is, az orvos olyan nagy tisztelettel vizsgált meg mindenkit, pontról pontra átment mindenen, hogy ténylegesen egészségben tudhassa az embereket, hogy én egyszerűen rájuk nem tudok haragudni vagy kiakadni.
Én alkalmanként dolgozom rendelőben és ott személyesen is tapasztalom a sok papírmunkát, adminisztratív feladatokat vagy éppen a türelmetlen ügyfeleket. Akadnak nehéz esetek, mint például volt egy indiai származású hölgy és el kellett mennie tüdőszűrésre, de kijelentette, hogy ő nem fogja levenni a felső ruházatát. És hiába mondtuk neki, hogy enélkül nem dolgozhat, kitartott az álláspontja mellett.
Szóval én tényleg megértem ezeket és nem könnyű. Tény, iszonyatosan nehéz és embert megpróbáltató, de valahogy nekem még ha nagyon rossz napom is van, nem jut eszembe az, hogy ezt másra vetítsem ki. Az pedig más kérdés, hogy ha valaki bunkózik velem, hibáztat, akkor kiállok magamért.
Szerintem sok kórházban vagy egészségügyben dolgozónak nem fizetnek elegendő pénzt azért, hogy sok páciens hülyeségét, szidását, türelmetlenségét és fenyegetőzéseit elviselje. Sajnos sokan csak a saját maguk igényeire gondolnak és hogy az legyen minél hamarabb kielégítve.
Viszont esetemben, amit le is írtam a kérdésemnél: én ennek tudatában igyekeztem türelmes lenni és nem is beszéltem bunkón. Legelőször, amikor azt mondták nekem "Holnap", azt mondtam "Rendben van, köszönöm". Rá másnap ugyanúgy és ugyanúgy. De már az a baj az a lelet sürgősen kell és ha nem lesz meg időben, akkor csúnyán szólva jól megszívtam. Illetve tényleg még a telefonban sem sürgettem, nem is szeretek mást sürgetni, de amikor válaszként rám üvöltenek és rám nyomják a telefont.. Nem tudom mit gondoljak.
Sajnálom, mert ez tényleg nagyon nehéz. Pörgős, sok a beteg, türelmesnek kell lenni, túlórák, stb. De szerintem fontos, hogy mindezek mellett az ember ember maradjon. Az nem is baj szerintem, ha az ember nem szeret mást és nem tud kedves lenni, de legalább magát szeresse annyira, hogy ha tudja mennyire kikészíti idegileg a munkája, akkor elmegy onnan. Mert így nem csak másnak, de magának is árt. És tudom gazdaság, társadalom, meg minden, de ha valami rossz, akkor muszáj változtatni.
Illetve nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Így már jobban értem a miértjét a dolgoknak. Köszönöm szépen!
válasza:Amit az orvos hozzászóló írt, így van.
Ami az esetedet illeti, tájékoztatni kellett volna téged arról, hogy mi ilyenkor a teendő. Leletet utólag ki lehet kérni, de van ahol csak személyesen lehet ezt megoldani, ott ahol kezeltek.
Az, hogy miért beszélnek úgy telefonban veled, nem tudom, de alapvető, hogy sosem beszélünk így beteggel, aki meg igen, az nem odavaló.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!