4. napja, hogy nem dohányzok, kész, letettem végleg. Mikor enyhül ez az elviselhetetlen cigi iránti sóvárgás? Főleg étkezés után nagyon nehéz.

Nekem az első 4 nap volt a legrosszabb, de úgy 1 hétig nem bírtam megmaradni a seggemen, ezért sokat takarítottam, pakolásztam otthon, hogy lefoglaljam magam valami mozgással. Bicikliztem is és Tic-tac-ot ettem a cigi helyett, csak a rengeteg tic-tac után megfájdult a hasam, ezért aztán be kellett vennem nospát.

1-2 hét után elmúlt a hiányérzet és megkönnyebbültem, nem gondoltam rá egész nap de időnként jöttek ilyen fellángolások, hogy jaaj most nagyon rá akarok gyújtani. Ezeken, ahogy múlt az idő, egyre könnyebben túl tudtam lépni.

Nagy ritkán később is eszembe jutott hogy jó lenne rágyújtani, egy bizonyos cselekvés után.

Pl 3 hét után elindultam anyám munkahelyére és azon az úton mindig szoktam dohányozni. Amikor már nem cigiztem akkor is felmerült bennem hogy itt most szívesen rágyújtanék, de nem tettem és utána örültem magamnak hogy végig tudtam sétálni ezen az útszakaszon cigi nélkül is. Úgy gondoltam de király vagyok hogy nem gyújtottam rá.

Másik ilyen eset. Egy évig nem zongoráztam legalább, majd fogtam magam és odaültem játszani. Amikor meguntam, a végén azon kaptam magam, hogy elkezdtem keresni a cigit. Holott akkor már másfél éve nem dohányoztam. Aztán persze rágyújtás nélkül zongoráztam másnap is, ami kicsit kellemetlen volt érdekes mód, de a harmadik zongorázás után már nem jutott eszembe a cigi. Át kellett építeni az agyamban ezt a köteléket is.

Szerintem maradnak az agyban ilyen társulások, amik összekötnek egy bizonyos cselekvést a dohányzással. Azokat a cselekvésekez kell rágyújtás nélkül is végigcsinálni ahhoz, hogy később már ne hiányozzon.

Az első két hét azért rossz, mert ilyenkor még az összes cselekvésünk kötődik a dohányzáshoz.

Ez olyan mint, van aki nem tud ivás nélkül bulizni, azt hiszi hogy anélkül gátlásos, de igazából még sosem próbálta józanon. Ha kipróbálja egyszer és úgy is pozitív élményei lesznek, akkor később nem ragaszkodik ahhoz hogy mindenképp berúgjon és néhány alkalom után könnyeden lazán tud bulizni alkohol nélkül is.

Hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni a megszokott dolgokat, akkor is ha az egészségkárosító, drága.

De alvás közben a legnagyobb láncdohányos is kibírja, vagy ha úgy szokta meg hogy délig nem gyűjt rá, akkor reggel kibírja. Ha meg úgy szokja meg hogy soha többé nem gyűjt rá, akkor 1-2 hét után már nem fog hiányozni neki különösebben. Később meg már eszébe sem jut.

Nekem egy év után sem múlt el.

Háromszor szoktam le hosszabb időre, visszaszoktam, de már csak napi pár szál.