Más dohányos is érzi úgy hogy a dohányzás valahogy a személyes identitásához tartozik?

Én egyáltalán nem érzem így. Szimplán csak szeretem, mert teljesen ki tudok kapcsolni közben. Amolyan meditáció számomra. Abban az 5-10 percben mindent kizárok, csak én vagyok meg a zene a háttérben és teljesen elveszik a tekintetem a kavargó füstben.

Ennyi és kész, de ezt nagyon sok mindennel lehetne helyettesíteni. Nem sok minden változna bennem ha abbahagynám a dohányzást.