Hipochondria, GAD, pánik vagy mi lehet ez?

Nem tudom már mi lehet a bajom, hogy kellene kezelni a dolgokat. A problémám:

Január 2.-án azzal kezdősött hogy elkezdett fájni reggel a torkom, majd ezen felmérgeltem magam hogy mi bajom lehet... ezután szédülésféléket kezdtem el érezni, fájt a gyomrom, nem tudtam enni és inni sem szinte semmit, fájt a fejem, remegtem, egyszer egyszer ment a hasam is, kicsit fogytam is. Szoval minden bajom lett. Elmentem a sürgősségire miután nagyon rosszul éreztem magam a szédülés és fejfájások miatt, megnézett a doki és labort is csinált, hát a labor és a belgyógyászat tökéletes lett. Mivel fogytam, elkezdtem aggódni afelől hogy biztos anyu betegségét a sclerosis multiplexet kaptam el mert a szédülés biztos arra utal. Vagy mivel fogytam és egyszer ment a hasam biztos aids-t kaptam el mert a fogyásról és nyirokcsomókról írtak a tünetek között a neten. Másnap szinte semmi bajom nem volt, vasárnap kezdődött a szédülés, fejfájás, stb... múlt hétfőn nagyon rosszul voltam, már. Kedden szemészet negatív, gégészet és hallásvizsgálat negatív lett. Eltelt pár nap, hol minden rendben volt, hol éreztem ezt a szédülésfélét, fejfájást... ma voltam nyaki UH-on mert több éve volt ott egy megnagyobbodottnak mondott nyirkcsomó (ezért jött fel gondolatban az aids is.), meglett a nyaki uh, ami kimutatta hogy nincs is megnagyobbodva a nycs, hanem mivel a nyak vastag izomrészén van az a pici nycs rajta, ezért lehet tapintani és tűnt nagynak. Ma még a gégészetre visszakellett mennem egy arcüreg röntgenre, de arcüreggyulladásom se nincs, ez is kiderült ma. Szoval semmi vajom nincs a leleteim alapján, én azonban időnként elkezdekk rettegni, néha már halálfélelmem is van hogy ugyan meddig élek, meddig láthatom a családom, gyermekeim...bár minden eletem teljesen jó, mégis keresem a nyirpkcsomókat hogy nehogy még véletlenül is legyen bármi problémám. Már Dr Sz. is azt mondta a telefonon mikor megkérdeztem tőle (ő foglalkozik a hiv betegekkel Pesten)hogy nyugodjak meg mert nem ien tünetei vannak neki, és éljem a megszokott életemet a problémáktól elzárkózva, de mindig idegesít a dolog hogy mivan ha valami bajom van, pedig amitől eddig rettegtem nyirokcsomó, az is kiderült hogy problémamentes.

Hogy tegyem túl magam ezen az egészen, pszichiáter kellene talán? Pszichoterápia, esetleg gyógyszer? Vagy még részletesebb kivizsgálás?

Volt vagy van valaki ebben a cipőben? Segítsetek!

Anikó