Ez az év nagyon húzós volt számomra. Októberben meghalt a nagymamám, majd jött az érettségire való készülés... Közben szakítottam a barátommal, akiben nagyot csalódtam. Majd az írásbeli érettségik után értesítettek, hogy az apukámra kómában találtak rá. Két hét után elhunyt. Rá egy hétre kezdődött a szóbeli érettségim, amire nem tanultam, tekintve a körülményeket, így borzasztóan féltem tőle. Végül minden sikerült, és most, hogy szabad lennék, és mindent megcsinálhatnék, már nem akarok semmit. Alig járok el valahova, ha hívnak, inkább itthon maradok, nincs kedvem elindulni, elkészülni. Napi 10-12 órákat alszom. Utánanéztem a tüneteknek, azért annyira nem durva a helyzet, de azért elég erősen elkezdtem gondolkodni rajta. Pszichológushoz végig jártam az évben, apa halála után hagytam abba. Szerintetek? Mit javasoltok?
2012. aug. 14. 17:33
1/3 anonim válasza:
Ne hagyd hogy elgyengülj beszélgess a barátaiddal, mozdulj ki még ha nem is akarsz annyira akkor is menjetek el a barátaiddal valamerre. Ha egyedül vagy akkor állandóan ezeken a dolgokon fogsz agyalni és szép lassan depressziós leszel, de ha elmentek valamerre a barátokkal akkor nevetni fogtok és jól érzitek majd magatokat. Én nekem is kemény volt ez az év. egy éven belül két haláleset is volt a családba, nekem az segített a legjobban ha kimozdultam.
Remélem tudtam segíteni!
2012. aug. 14. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
2/3 anonim válasza:
Szia! Sajnálom amik veled történtek.
"Végül minden sikerült, és most, hogy szabad lennék, és mindent megcsinálhatnék, már nem akarok semmit. "
Én is ugyan így vagyok. És ez depresszió lehet szerintem. Bár még nem az a nagyon mély, örülj neki. De kezeltetni kéne mert ez elfajulhat. Lehet hogy évekig(!) csak levert leszel, nem nagyon veszed észre csak azt ,hogy mindenben a negatívumokat keresed ,ha örülnöd kéne valaminek egyből arra gondolsz ,hogy vajon most mi éppen rossz? És könnyen előjöhet a "rendes" depresszió is ami aztán tényleg nem játék. Én sajna tudom , tényleg teljesen üresnek érzed magad, semmi nem motivál úgy érzed semmi értelme élned és elképesztően szomorú vagy és a halálról gondolkodsz
2012. aug. 15. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
3/3 anonim válasza:
Előző vagyok és tényleg nem ajánlom. Nekem ez a szorongások , elfojtott érzelmek , sok sok hiba és önutálat, kishitűség no meg rossz társaságba jártam és ezek miatt jött létre. Illetve ezek miatt az jött létre ,hogy el akartam szabadulni a valóságtól, mert annyira utáltam. SAJNOS ez meg is történt : http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__3.. - ilyen formában és nem múlik el... Nem is kell mondanom , könnyen jön ilyenkor a depresszió amikor az ember egyszercsak úgy érzi "nincsen itt" - pedig itt van , csak minden fura, nem valóságos. Most kb. életem minden napja-e körül a "betegség" körül forog már amennyire az életemet fel tudom fogni. Nekem a pszichológus segített a földön maradni de még többet segítenek az új élmények, szórakozás, ember közé járás és talán egyszer majd megtalálod önmagad és az élet célod. Addig is nincs más lehetőséged! Muszáj kijönni , mást nem tehetsz. Szóval fel a fejjel , tudom ,hogy nehéz ne hagyd hogy elhúzódjon , csak rajtad áll....
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!