Hogyan tudnám a lányaimat arra nevelni, hogy jó legyen az egymás közötti kapcsolat?

Ne hibáztasd magad. Ha nem tudsz róla, akkor valószínűleg semmilyen hibát nem követtél el. Egyszerűen ilyen véletlenszerűen kombinálódnak az emberi tulajdonságok, hogy a testvérek különböző módon viszonyulnak a dolgokhoz ill. a szülők nem tudják igazán megismerni a gyerekeik jellemét, képességeit. Emiatt sokszor a a szülő a saját értékrendjét, saját tapasztalataiból levont következtetést neveli a gyerekébe. Igyekszik mindegyik gyerekét egyformán "nevelni", miközben az eltérő képességek és lelki alkat következtében a gyerekek sokszor éppen a saját speciális igényüknek megfelelő kielégüléshez nem jutnak hozzá. Én már meglehetősen öreg vagyok, de emlékszem, hogy a szüleimmel folytatott egyik beszélgetés során (amikor már voltam 50 éves) apám beismerte, hogy minket az öcsémmel együtt zenére is kellett volna taníttatni, ugyanis mindketten a magunk módján rajongunk a zenéért és műveltük is a zene valamilyen ágát, de ezt kifejezetten saját indíttatásból, már jóval 15 éves korunk után. Ugyanakkor lelki alkatunkat tekintve mégis különbözünk annyira, hogy az öcsém 20 éves korában elköltözött otthonról és megnősült, míg én még 26 évesen is ellettem volna a szüleimmel, ha a barátnőm nem akarta volna, hogy feleségül vegyem és éljük szülőktől külön az életünket.

Nem feltétlen nevelési hiba.

Én és a bátyám is világ életünkben martuk egyméást. Már a természetünk, nagyon nehezen tudtunk együtt élni, pedig nagy házban laktunk. Amióta külön költöztnük, azóta békében élünk, sosem veszekszünk és jó testvérek vagyunk.

én a mindenből ,mindig egyformát elen vagyok,pont hogy nem minden esetbe jőn be ,pont mostanába szomorodott el a kisebbik fiam hogy ő nem mehet angliába 1 hétre a bátya gimnazista ő az iskolával megy majd tavaszal el kelet magyarázni,neki hogy ő is mehet majd ilyen programra ha jővöre gimnazista lesz és gimijükben lesz ilyen lehetőség hogy külföldre mehesen most 8 osztályos ,mindezt ugy hogy tudja hogy ilyen lehetőség nincs a sulijukban ,és minden évben elmehetett,erdei iskolába,ilyen 3-4 napos kirándulásokra ha akart ő is és bátya is ,ebben nincs különbség.

és én és a hugom viszont szóba sem állunk egymásal felnőtt korunkra ,nem vesztünk össze de nem keresük egymás társaságát.

27, nálunk pl. a bátyám volt a fúrós, most is imád keverni-kavarni. A férjemék négyen voltak fiúk, tudna mesélni. Azt hiszed, férfiak között nincs balhé, versengés, f@azmeregetés? Ne legyél már egysíkú, naiv.