Hogyan tudnám a lányaimat arra nevelni, hogy jó legyen az egymás közötti kapcsolat?
3 lányom van 15,17 és 19 évesek. Mióta ilyen 4-5 évesek azóta folyamatosan utálkoznak egymással és mindenbe versengenek. Nem tudom mit és hol ronthattam el de nagyon fáj a szívem hogy ilyen a testvéri kapcsolatuk. Soha nem tudtam velük leülni beszélgetni mert abba 101%, hogy valami nézeteltérés lesz. A legidősebbik lányom most készül elköltözni otthonról a párjához, és mikor ezt elmondta nekünk a húgai leírni nem lehet mennyire örültek.
Úgy gondolom, hogy én jól neveltem őket és mindig jó példát igyekeztem mutatni nekik, mindenbe ugyanannyit és ugyanolyat kaptak (akár tárgyakba, akár tettekbe) mégis megy az utálkozás. Kezdek ebbe belefáradni. 3 gyerek letagadja és megveti egymást, nem tudom elhinni hogy ezek az én gyerekeim.
Én meg a tesóm is ennyi idősek vagyunk kb. Mi is elég gyakran veszekszünk. De azért szerencsére ennyire nem durva nálunk a helyet.
Szerintem ha kirepülnek mindennyian változni fog a helyzet, lehiggadnak.
Nekem 2 van es van itt is rivalizálás meg vita 15 a lány 11 a fiú.... DE! Amikor kulfoldre koltoztunk akkor egymasra voltunk utalva es ez elegge osszekovacsolta őket. Itthon vitáznak, de a suliban ha a kicsit piszkálják, mindig kiáll érte a nagyobb es megvédi. Még a lányom legjobb bnője ellen is kiállt, amikor az gonoszkodott a kicsivel. Nálunk azért sokszor ölelgetik is egymást meg kimondják hogy szeretik egymást, de én is van hogy kifutnék a házból ha vitáznak :-)
Nekem a tesommal nincs tul jo kapcsolatom, aminek az oka hogy a szuleink nagyon nagy kulonbseget tettunk koztunk...ő volt a kedvenc. Nem lehet nálatom is ez esetleg?
16, lassan mi is itt tartunk. De az első 15 külön töltött év jó volt, klasszisokkal jobban telt, mint együtt.
De az biztos, hogy a kérdező már elkésett.
Nálunk is így volt/van, hárman vagyunk lány testvérek, 33, 29, 26 évesek vagyunk. Amikor a nővérünk végre valahára elköltözött otthonról, az maga volt a mennyország, helyreállt a nyugalom otthon, a másik testvéremmel is jobban kijöttem egyből. Nálunk egyrészt az volt a probléma, hogy rendkívül rossz, veszekedős, irigy természetű a nővérünk. A legtöbb feszültséget ő szította. Másrészt az, hogy édesanyám azt hitte, hogy minden gyereket ugyanúgy kell nevelni. Nem vette figyelembe, hogy mások vagyunk, más személyiséggel rendelkezünk. Szerintem a mindenből mindegyiknek ugyanannyit adok elv nem jó. Az egyiknek több babusgatásra van szüksége, a másiknak több önállóságra, a harmadiknak meg kevesebb figyelemre. Anyám is nagyon rosszul viselte ezt, most már nagyjából elfogadta, hogy nem beszélünk a testvérünkkel lassan 10 éve.
Szóval, első lépésként ne hibáztasd magad. Ez a vonat már elment, sokat nem tehetsz, koncentrálj az otthon maradt gyerekeidre. Ismerd meg őket jobban, így tudni fogod, hogy mire van szükségük. Olvass pszichológiai könyveket, hátha rájössz mi a gond. Kétségbeesni felesleges.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!