Irrealis elvarni azt, hogy ugyanazt kapjuk vissza?

Szerintem nyugodtan megmondhatod neki, hogy legyen szíves emberi stílusban beszélni veled.

Sajnálom, de erre én is nagyon érzékeny vagyok. Én sohasem vezetem le a frusztrációmat máson (ha érzem magamon, hogy nem bírok elviselni senkit, inkább elvonulok vagy megmondom mindenkinek, hogy "most ne zavarjatok légyszi") és semmilyen szinten nem tűröm el azt sem, hogy más tegye ezt velem. Ha mégis, abból veszekedés lesz, amit persze hamar megbeszélünk és túllépünk rajta, de az ok nélküli parasztságot nem bírom lenyelni semmilyen körülmények között, mert azt várom el a környezetemtől, amit én is adok nekik.

Nem irreális elvárni, hisz mindannyian elvárjuk ha szeretünk valakit, hogy azt a szeretetet kapjuk vissza, ha jót cselekszünk ne csesszen velünk ki az a személy akivel jót tettünk. Ez lenne a normális. De az emberek mások máshogy reagálnak dolgokra.

HÍvd fel a figyelmét legközelebb ha ilyen van, hátha csak önkontrollra van szüksége mert nem vette észre magán a viselkedését. Ne légy szemrehányó mert visszafele is elsülhet. Légy diplomatikus.

Én is mindig csalódok a családtagjaimba,(barátom, tesóm, unokahugom stb..) hisz szeretek mint a fene és néha arra eszmélek fel, hogy "belszúrták a kést" a hátamba.

Van az a mondás, hogy jó tett helyébe jót várj... Na hát ne várd a jót és akkor nincs csalódás..