Más család is megőrül egy haláleset után?

Igen. Anyámnak 58 éves kora után kellett csalódnia 2 húgában. Ketten egymás közt megbeszélték, hogy anyám ne kapjon tulajdonrészt anyja halála után a házból (ház felének harmada olyan 5 milliót ért, ezt úgy gondolták ki magukban, hogy nagyanyám utolsó 1,5 évében már sok ápolást igényelt, anyám havonta egy hétvégére ment le, de ilyenkor csinált nagytakarítást, saját pénzéből nagybevásárlást), a többi 2-3 milliót érő földet osszák csak el.

Anyámat ez hideg zuhanyként érte, húgai azt dumálták apjuk elött, hogy anyám majd örököl apjuk halála után, apjuk erre elkezdett könyezni, anyám pedig úgy döntött, nem fog marakodni, pedig a köteles rész értékét sem kapta. (Férjét/Apámat hívta, alapvetően ő mondta neki, hogy ezt javasolja.)

Most rá 10 évre látszólag ugyanolyan jó a viszony, mintha ez meg sem történt volna. Anyám parancsba adta nekem és húgomnak is, hogy erről unokatesóinknak se mondjunk véleményt, mert akkor az egésznek nem volt értelme.

Igen nálunk ugyanez volt, leszámítva hogy engem kivéve mindenki rohadt anyagiasan állt a dolgokhoz és persze énrám lett ez ráfogva, hogy én vagyok anyagias.

Benne van ebben az is, hogy van akiknek túlságosan hiányzik az adott személy meg az is, hogy ő volt aki eddig őket visszafogta és mondjuk pl. engem védelmezett.

Nálunk nagymama halála előtt már összevesztek a testvérek, de nem az örökségen. Anyám mindenkivel jóban van, a többiek nem beszélnek egymással. Az egyik tesó vitt mindent. Igazából az dühít, hogy közben meg az az ember magas lóról osztja az észt nekem, hogy miért nem kezdtem még magammal semmit, miközben a gyerekei a nagyi két lakásában laknak.

Nem az örökség érdekelt, igazából nemrég tudtam meg ezt. Hanem, hogy anyámtól még a legutolsó könyvet is sajnálta és osztja az észt.

Plusz nekem durva, hogy soha nem fognak egymással beszélni ezek a testvérek.