Volt már valaki ilyen helyzetben? Van megoldás? (Bővebben lent).
A kálváriám tavaly indult, amikor édesanyámat rövid idő alatt elvitte a rák. Édesapámmal maradtam, akivel soha nem volt felhőtlen a viszonyom, és amikor egyik nap szóltam neki valamiért, kis híján rám támadt, és közölte, ha nem csinálom, amit mond, szétveri a lakást. Egy óra alatt összepakoltam, és elmenekültem a testvéremhez. Két hónap után mennem kellett, nagyon rossz üzletet csináltam, és buktam a kauciót. Szerencsére találtam egy jobb helyet, de kölcsön kellett kérnem a testvéremtől, sajnos egyre többször, mert az egyetem mellett nem tudtam teljes állást találni. Azóta sikeresen lediplomáztam, állásinterjúkra járok, és spórolok a kaján. Azonban még mindig kiszolgáltatott helyzetben vagyok anyagilag a testvéremnek, aki ezzel vissza is él, legalábbis az utóbbi időben. Ez lelkileg nagyon megvisel, mert nem arról van szó, hogy nem szeretnék dolgozni, hanem egyelőre nincs hol, de reménykedem.
Egyre kevesebbet eszem, aludni is alig tudok, és gyakran szorít a mellkasom. Már abban sincs örömöm, amiben eddig volt (nyelvtanulás, olvasás, zenehallgatás stb.) Azt érzem, ha valamit őszintén elmondok a testvéremnek, és nem tetszik neki, többet nem segít, és akkor mehetek az utcára... Valaki tudna néhány tippet adni, hogy mivel szerezhetnék plusz pénzt, amíg semmi biztos nincs? Minden segítség jól jön!
válasza:Mekiben még nem, de végső megoldásként elmennék vendéglátóiparba. Azonban egy ismerősöm nagyon megbánta, teljesen kizsigerelték, semmi pénzért. Kemény világ.
Tény, hogy a végzettségemmel nem könnyű elhelyezkedni, amúgy kommunikáción végeztem. Vannak lehetőségek, de semmi biztos egyelőre.
válasza:Van egy pont amikor már nagyon szükségünk van pénzre, hogy nem válogatok a munkák között, ha a végzettségemben nem kapok állást.
Ha kell elmegyek takarítani, vagy gyárba dolgozni, mert az a pénz is több mint a semmi.
Budapesten van több gyár ahová vesznek fel embereket. Takarítani is mindig van lehetőség. Tudom, dolgoztam mindkét helyen.
válasza: válasza:Én is dolgoztam már gyárban végszükség esetén. Diplomát, nyelvvizsgát nem preferálják ilyen helyen, azt fogják mondani, hogy túlképzett vagy, érdemes kicsit "lebutítani" az önéletrajzod.
A munkaügyi központban is próbálkozhatsz.
Nagyon tudom, hogy milyen a helyzeted, én is hasonló módon voltam a testvéremmel.
Tök rossz érzés volt, hogy bármelyik pillanatban az utcára kerülhetek, ő meg csak húzta a száját, meg hümmögött, meg ilyeneket mondott, hogy:
"Hát nem is tudom, hogy adjak-e kölcsön, ha igen, akkor mennyit, mi van ha nem tudod soha megadni,...."
Aztán tavaly év vége felé fordult a kocka.
Én minden kérés nélkül ott segítettem ahol tudtam.
Nem kölcsönbe, hanem csak úgy adtam neki pénzt, meg kaja hegyeket (mélyhűtős, konzervek, tészták, minden ami volt nekem otthon), feltöltöttem a telefonját, stb.
Na egy kicsit elkalandoztam.
Mivel közeleg az érettségi, adhatsz fel hirdetést, hogy vállalsz korrepetálást, olyan tantárgyból amihez tényleg értesz.
Nyilván nem tudsz annyit elkérni, mint egy végezett tanár, de a semminél jobb.
(ebben tudok segíteni)
Ha pasi vagy, akkor olyan hirdetést is adhatsz fel, hogy kertekben vállalsz mindenféle munkákat, mert úgyis mindjárt itt a tavasz.
A korrepetálás jól hangzik. Egyszer csináltam egyetem alatt, de mindössze két tanítványom volt. Most is adtam fel hirdetést, pontosabban tavaly év végén, de egy ember jelentkezett, végül nem is jött el az első órára.
Ha tudnál segíteni, nagyon megköszönném, mert most elég kétségbeesett helyzetben vagyok, és úgy érzem, bármibe belekezdek, kudarc.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!