Ebben a különleges helyzetben melyik megoldás a legjobb?
Esküvőre-lakodalomra készült a család, de közeben meghalt az örömapa. :(
Az esküvő két hét múlva lenne.
A házasulandó pár babát is vár.
1. megoldás:
Szűk családi körben megtartani a polgárit is és a templomit is, utána egy csendes vacsora. (A baba miatt szívesen összeházasodnának.)
2. megoldás:
Szűk családi körben megtartani a polgárit és utána egy csendes vacsora. Ezt követően kb egy év múlva a gyerek keresztelőjével egybekötött templomi esküvő és lakodalom.
(Itt a menyasszony vacilál, hogy lesz-e kedve mindenkinek és leginkább neki az egészet újraszervezni.)
válasza: válasza:Én a második variációt választanám, de két tanúval, a családot nem bolygatnám a gyászban.
A baba keresztelőjével meg már egybe lehet kötni a templomit és a lakodalmat.
válasza:Az 1.
Szerintem felesleges kétszer készülődni, tervezni, házasodni.
Persze ha vágytok lakodalomra, akkor más a helyzet.
Mivel én mindenképpen csak szűk családi körben, tervezem lagzi nélkül, ezért nekem egyébként is az 1. megoldás tetszik.
Ha a 2. megoldást választják, akkor a mostani polgárira teljesen felesleges készülődni, vendégeket hívni. Egyszerűen csak két tanú, legszűkebb család és összeházasodni, hogy már házaspárként várják a babát.
válasza:Ha anyagilag sem mindegy, akkor az elsőt választanám, persze csak ha a család is úgy érzi, ilyen helyzetben ezt nagyon figyelembe venném.
A második esetben egyszerre elég sok anyagi kiadás lesz az egész, meg nem kis szervezés.
A családtól és a körülményektől függene, mit választok.
Igazatok van...
Közben gondolkozok rajta én is.
Valószínűleg az első megoldás lesz a megfelelő...
A környezetünkből mindenhonnan azt a visszajelzést kapjuk, hogy az esküvő ne maradjon el, de a lakodalom igen.
A plébános is azt mondta, nem kegyeletsértő egy esküvő szűk családi körben.
Utána meg leülünk egy étteremben és eszünk egy vacsorát, lesz egy torta és ennyi....
Az özvegyen maradt örömanya sem szeretné egyébként, hogy elmaradjon.
válasza: válasza:Ez nagyon nehéz kérdés. Nem tudok és nem is szeretnék tanácsot adni, csak azt tudom leírni, hogy mi mit tetünk hasonló helyzetben.
Igaz, nekünk a haláleset és az esküvő kitűzött időpontja között nem 2 hét, hanem 3 hónap telt el, szóval egy kicsit azért más a szituáció.
Nos, mi megtartottuk az esküvőt, sőt a lagzit is. Nem érzéketlenségből, de az egész család így akarta, sőt, tudtuk, hogy az elhunyt szerettünk is így akarta volna.
Annyit változtattunk az eredeti elképzelésen, hogy lemondtuk a ceremóniamestert, nem voltak vicces játékok meg nem akartuk a násznépet "erőszakosan" bevonni a "bulizásba".
Illetve lemondtuk a zenekart is, így nem mulatós zene volt a lagziban, hanem fogadtunk egy dj-t, és érzelmesebb, "vállalhatóbb" zenék szóltak.
És természetesen megemlékeztünk az elhunytról is, illő módon. Nem volt eget rengető "buli", inkább szép, megható esteként emlékszik rá vissza mindenki. Nem volt óriási mulatozás, inkább csendes, beszélgetős esemény lett belőle. De így volt szép, a körülményekhez képest mindenki jól érezte magát. Kicsit az élet ünnepe is lett az esküvőnk napja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!