Álmomban meghalt az unokatesóm! Sosem álmodtam ilyesmit, mi lehet ez?

Sziasztok!

Tudni kell rólam hogy nem vagyok babonás, és nem hiszek az álmoskönyvekben, és eddig nem is kerestem utána álmaim jelentéseinek, mert rendszerint olyan baromságokat álmodtam aminek sehol se lenne leirva a jelentése. Rossz álmaim utoljára ovis koromban voltak, de azok is inkább valamilyen filmhez köthetőek voltak. Szóval sosem álmodtam igazán rosszat, vagy olyat ami kicsit is komolyanvehető lett volna, csak ilyen sci-fi filmekbe illő dolgokat!

Ám ma arra keltem hogy tiszta könny volt az arcom és pirosra voltak sírva a szemeim. Én nagyon mélyen alszom, az ébresztő órára se kelek fel, csak arra kelek fel ha valaki megrángat és letépi rólam a takarót szóval nagyon meglepett hogy ebben a mély alvásban hogy tudtam sírni, hosszú időn át ( mivel a szemeim olyan pirosak hogy legalabb 20 percig kellett ehez sirnom ugy h észre se vettem)

Az volt az álmomban hogy az unokatestvéremről kiderült hogy meghalt. De azt nem tudom hogy hogyan és mitől, nem voltam temetésen sem az álmomban, csak maga a szitu volt hogy ő meghalt, én meg kegyetlenül sirtam. Soha senki nem halt még meg a családban mióta én élek, se nagyszülő se rokon senki. És ezzel az unokatesómmal együtt töltöttük gyerekkorunk szinte minden pillanatát mint a testvérek, de ez a kapcsolat csunyán megszakadt kb 6-7 éve nem találkozunk, max egy évben egyszer karácsonykor, de amugy se telefonon sehogy nem beszélünk SOHA. De ez engem már évek óta nem foglalkoztat, beletörődtem hogy megváltoztak a dolgok, szóval egyáltalán nem érdekel már. De tényleg Soha nem álmodtam még ilyen valósághű dolgot, ébredés után még sirtam egy kicsit és azóta is nagyon rossz érzésem van. Neten olvastam fórumokat, és tudom hogy az álmoskönyv szerint ennek az a jelentése hogy hosszú élete lesz az illetőnek, de szinte mindenki azt írta hogy amikor családtag haláláról álmodtak, pár héten vagy hónapon belül be js következett.

Most nagyon rossz érzésem van, de ezt más nem értheti csak aki már szintén álmodott ilyet, szavakba önteni nem lehet hogy milyen érzés volt és hogy mennyire élethűnek tűnt.