Ti hogyan mondanátok el a gyerekeiteknek, hogy az édesapjuknak van egy "új" gyereke?

"5-ös, olyen NINCS, hogy nem engeded el az APJUKHOZ :)"

1 éves gyereket SEHOVA nem kell elengednem. Otthon, a jelenlétemben lehet látogatni.

Amúgy felfogta egyáltalán bármelyik válaszoló, hogy egy EGYÉVES, épp csak járni tanuló babáról van szó? Érzésem szerint itt senki nem látott még közelről gyereket, se kicsit, se kamaszt, csak böfögi be mindenki a hülyeségét.

"ezt majd akkor szedjük elő, ha olyan kérdés van, hogy apuka miért nem tartja a kapcsolatot gyerekkel."

Látom, te se érted, miről van szó.:-)

#14, de tökéletesen értem, és egy percig se tűrném, hogy az exem szabjon feltételeket nekem a közös gyerekünk kapcsán, ugyanis nem vagyok se alárendeltje, se csicskája "anyucika csak egy van" - nak. Biztos lehetsz benne, hogy többet nem nyitnám rá az ajtót.

Ez így érthető számodra?

"#14, de tökéletesen értem, és egy percig se tűrném, hogy az exem szabjon feltételeket nekem a közös gyerekünk kapcsán, ugyanis nem vagyok se alárendeltje, se csicskája "anyucika csak egy van" - nak."

Le kéne szállni a magas lóról, félretenni "anyuci pici fia" sértődöttségét, és a gyerek érdekét nézni. Annak ugyanis alá vagy rendelve, már ha képes vagy szülőként, és nem frusztrált tiniként gondolkodni.:D

No mindegy, 13 éveseknek úgyis hiába magyarázok. Szép estét.:-)

" és a gyerek érdekét nézni. Annak ugyanis alá vagy rendelve, " - hát hogyne... és a "gyerek érdeke" tiszta véletlenül mindig az, ami anyucikának jó...

Én erről azt gondolom, hogy ha anyucika a saját gyerekét rángatja maga elé "a gyerek érdeke" címszóval dirigálva az exének, akkor ezek után az összes következményért ő a felelős. Ennyike.

És nem, a férfi nem attól férfi, hogy hajlandó becsicskulni anyucikának...

Majdnem ebben a helyzetben voltam.

10 éves koromban váltak el a szüleim, apának akkor lett egy nője, majd egy gyereke.

Én ezt csak 16 évesen tudtam meg, mikor a kicsi már 3 éves volt. Apa az orromalá dugott egy képet, hogy nézd ő a féltesód, itt és itt és itt voltunk vele.

Nem érdekelt. Apára is nehezteltem/neheztelek, a gyerek anyjára is, 2 olyan ember gyereke meg nem érdekel, akikkel nem is akarok időt tölteni. Az meg csak hab a tortán, hogy az extra gyerekkel foglalkozik, minket meg letojt.

Szerintem ők már nagyok, nem lesz itt testvéresdi. Ha a szülők eröltetik, jópofizás lehet max, de sosem fog testvérként tekinti rá egyik sem.

Apa egyébként nélkülünk tartja a másik gyerekével a kapcsolatot nagyritkán, páréve, hogy megnőtt, már nem olyan lelkes. Ez szomorú egyébként, de apától nem lehet sokat várni.

Felnőttem, már gyerekem van, az apja nem tartja vele a kapcsolatot, talán később majd hébehóba, bár nincs másik családja. Persze biztos lesz, de nem akarnám, hogy odavigye a gyerekem, akkor se, ha jó lenne a viszonyunk. Évente egyszer max egykét órát játszhatnánk a mozaikcsaládosdit, de nem érzem úgy, hogy más családhoz is kellene tartoznom nekem, vagy a gyerekemnek.

Szépen tartsátok külön a két családot szerintem, évente egy ünnepen pedig üljetek össze.

Egyébként milyen már, hogy az apa láthatásra viszi a gyerekét, és nem kettesben tölti vele az időt, hanem egy másik családba szoktatja?

"Egyébként milyen már, hogy az apa láthatásra viszi a gyerekét, és nem kettesben tölti vele az időt, hanem egy másik családba szoktatja?" - teljesen normális, úgy hívják, hogy mozaik-család, vagy Patchwork család...

Különben a lényeg az, hogy a t. felnőttek elvárások nélkül kezeljék a helyzetet, majd kialakul, hogy milyen lesz a kapcsolat a gyerekek között, van példa a semmilyentől a testvériig bármire...