Regen sokat bantottam az ocsem amikor gyerekek voltunk es furdal a lelkiismeret, mit tegyek?

Én a hugommal voltam így, rengeteget bántottam. Azóta felnőttünk (de már ennyi ésszel sem) fogom tudni megbocsátani magamnak azt a sok rosszat, amit vele /ellene tettem. Ezért igyekszem jó lenni hozzá, segíteni neki, amiben csak tudok. Kedves és tisztelettudó vagyok vele, megbecsülöm és ezt mindig kifejezem számára, szóban is. Szerintem te is cselekedj vele jól! Sajnos a múltat nem tudjuk kitörölni, de tehetünk nagyon sok jót, kedves dolgot, amire emlékezhet.

Szerintem mondd el neki ezt és hogy megbántad, amit tettél! Beszéld meg vele. én hasonló esetben nagyra értékelném az ilyen gesztust!

Én a másik oldal vagyok, én voltam a mindig fenékbe billentett kishugi (szó szerint), vagy szóban mindenért lecseszett. 4 év a korkülönbség köztünk, amikor én 10 voltam pl., ő 14. Már rég elfelejtettem. Ne legyen lelkiismeretfuralásod, nem hinném, hogy utál. De kérdezd meg tőle, aztán megnyugszol. Amúgy meg ha tartjátok a kapcsolatot, a viselkedéséből leszűrheted szerintem.

Szintén húg vagyok, aki azért kapott a jóból. 😁😁 bennem inkább a jó testvéri pillanatok maradtak meg, nem a rosszak, de ha így érzed mindenképp mond el az öcsédnek hogy sajnálod tuti jól fog neki esni

Hát ne bántsd ezentúl, majd túllép rajta. Törekedj a jó viszonyra. Egyébként szerintem ez valahol természetes, hogy piszkálják egymást a tesók.