Szóvá tennétek, vagy "kicsinyes" lenne?
22 éves vagyok, a húgom 18 éves, és van egy bátyánk aki 24 éves, és évek óta a párjával él 50 km-re tőlünk.
A szüleink sajnos már meghaltak, a húgom még tanul.
A nagyszüleink Németországban élnek, papám 63 éves, nagyon sokat jár Amerikába munkaügyben.
Havonta legalább egyszer jönnek Magyarországra is, és papám mindig hoz mindenféle élelmiszert, különböző sajtokat,süteményeket, tengeri halakat, stb...igazából nem is vagyunk rászorulva, inkább a különlegesség miatt hozza.
Amikor papám hazajön, akkor bátyámék is eljönnek ide, és rendszerint elviszik az 50%-át annak amit papám hozott.
Néha nem zavar, mert ha valami olyat hoz amit nem szeretek akkor úgysem fogyasztanánk el, de van amikor sokallom amit elvisznek.
A húgom nem bírja ezeknek a tengerentúli kajáknak a többségét, így őt nem izgatja, de én szinte "mindent" megeszek 1 hónap alatt, és szeretem is azokat amit hoz.
Sosem volt megbeszélve a bátyámmal,hogy viheti az 50%-ot, ezt ő magától gondolta így.
Egyszer elpakoltam a ránk eső részét annak amit papám hozott, ami ugye több volt mint a szokásos, így kevesebb maradt a bátyáméknak, amit ő meg is kérdezett,hogy miért pakolom el?
Mondtam neki,hogy mert így igazságos, mi ketten vagyunk, ő úgymond egyedül, hisz papám hármunknak hozza ezeket.
Aztán mondta hogy jó, de azért megkóstolnának egy-két dolgot abból amit elraktam.
Mondtam,hogy nyugodtan,mert nem sajnálom senkitől sem az ételt, de hozzá tettem,hogy aztán majd csomagolják vissza rendesen a kóstolás utáni maradékot.Azzal elmentem dolgozni, és mire hazajöttem láttam,hogy a kuka tartalma alapján az általam elpakolt 60-70% felét megették, a maguk részét meg elvitték, tehát ugyan annyi maradt nálam mint szokott.
Igazából itt éreztem először,hogy ez sok nekem.
Nem akarok kicsinyeskedni, de ezek többnyire különleges ennivalók, nem igen lehet kapni Magyarországon, vagy csak nagyon drágán.
Egyszer tonhalas konzerveket pakoltak, és akkor mondta a bátyám a barátnőjének,hogy apukád biztos örülni fog neki, tehát jut a családtagoknak is.Ez szép gesztus, de nekem mégsem tetszik, hisz papám nekünk hozza ezeket, nem pedig egy másik családnak.
Így viszont hozzá kell tennem,hogy amíg a bátyám, és a barátnője itt lakott velünk, és a szüleinkkel addig a bátyám 10-20 ezret adott le a fizetéséből, a barátnője meg semmit, míg ott a bátyám saját elmondása alapján lead 40-50 ezret, és akkor még viszi ezeket a különleges ennivalókat...na nekem ezért nem tetszik ez az egész.
A húgomat én tartom el, de csak alapszinten, mert diákmunkán dolgozik, így pl. a ruhákat magának veszi.
A ház 33.3%-a a bátyámé, még nem tudtam/tuk kifizetni.
Ha a húgod ezeket nem szereti, akkor miért baj, ha a felét viszi el a bátyád?
Ha zavar, akkor oszd három adagra a kapott ajándékokat. Amikor jön a bátyád, akkor add oda neki az ő csomagját.
Kicsinyeskedes ide vagy oda, harmotoknak hozzak az etelet, tehat 3 fele kell osztani. Az is pofatlansag hogy a batyad automatikus elpakolja a felet es viszi az aposnak....ahelyett hogy otthagyna inkabb neked, ha tudja, hogy szereted.
Szoval ha O ennyire nem kompromisszumkesz veled, akkor neked miert kellene hagyni, hogy elhorja a felet annak amit elvileg 3 embernek hoztak? Akkor osszatok 3 fele, es a hugod majd eldonti hogy kinek adja a sajat reszet, vagy majd O szetosztaj koztetek, es akkor nincs vita.
Én megértem, nekem öcsém csinálta ezt, ha kaptunk valami kulináris érdekességet, különleges nasit, eldugdosta magának az én részemből is, ami neki kellett...Volt, hogy szétszedte a dobozt és bizonyos szószt vett ki, aztán azt kamuzta, hogy az ilyen volt...
Viszont szólni tényleg felesleges, mert nem fogja érdekelni, öcsémet sem érdekelte, még neki állt feljebb.
Úgy kell elpakolni, hogy ne lássa és már az elosztásnál határozottabbnak lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!