Méghogy az egykék nincsenek hátrányban?
ujságokban azt olvasom,hogy egykék nincsenek hátrányban a nem egykékkel szemben,és a kommentekből hogy szeretnek egykék lenni.hát én olvastam egy régi tanulmányt,amiben 5% hátrányt állapitottak meg és én elhiszem,különbőző helyzetek és tapasztalatok megismerésének hiánya miatt.
látom a barátnőmet milyen jóban vannak a hugával még mindig,összejárnak,férjem is az öccsével és nővérével,jól elnosztalgiznak és hülyéskednek mint gyerekként ha találkozunk,és én kivülállónak érzem magam.sokszor kevesebbet is beszéltem,mert kevesebb a mesélnivalóm,gyerekkori barátoknál is több volt a nyüzsgés és sok volt a nevetés ahol sokan voltak.többet röhögcséltek.otthon mindig csend volt.16 éves koromban halt meg az apám a barátok nem figyeltek rám, kuzinom még gunyolódott is rajtam .anyámnak hamar uj pasija lett,senki nem osztozott velem a gyászban ha nekem lett volna hugom ,biztos nem lettem volna öngyilkos.semmi előnyét nem érzem,egykeként ugyanugy el kell költöznöm ,lakást keresnem,ha nem akarok anyámmal élni,márpedig,nagyon kritikus és kötözködő,már azért lenne jo ha lenne testvérem,mert akkor nem az én életemmel foglalkozna örökké,kicsit leszállna rólam.11 éves korom óta senki nem várt otthon mert estig dolgoztak,15 éves korom óta éjjel is(ha sokszor éjszakás volt anya)miközben a barátaimnál mindig nyüzsi volt.sztem nem normális dolog,gyerekkorom óta örökké üres laksba hazajárni.kicsit érzem is a személyiségemen,nem tudnék másokkal dolgozni.könnyen sírós vagyok.eddig egyedül dolgoztam vállalkozásban.egyke létemre sose voltam beképzelt,sőt sose kértem semmit,(de mindenem megvolt),sőt utáltam hogy csendes vagyok.a vicc hogy barátnőm irigyelte a nagy házunkat és hogy két szobám is volt,ő meg tesójával osztozott egy szobán.nos én őt irigyeltem.mit kezdjek a szobákkal..ő is és kuzinom is összejárogat a tesójával,anyám ujraházasodott messzire,igazából családi osszejöveteleken férjem tesóival találkozunk, és ha az embernek nincsenek szülei felnőttként ott lesznek a testvérek,de nekem senki nincs.és ugy élem le az életem hogy sose lesz nagycsaládom,mert férjem abban nőtt fel,és nyugisabb életet akar egy gyerekkel.én meg ugy érzem tul vagyok a nyugdijas" éveken.bár sokat buliztunk,stb. kérdésem minden egyke elégedet az életével?vagy van aki hasonloan érez?
válasza:Nekem két testvérem van, jóban vagyok velük, de nem ezen múlik a boldogság. Pedig ha valamikor szükségem lenne lelki támaszra, az most van, de mindkettőnek megvan a maga élete, maga problémái és örömei.
Szóval én sem érzem jól magam és hiába van két testvérem is, akikkel jó a viszonyom, van, amire ők sem jelentenek megoldást. Szóval ha lenne tesód, sem biztos, hogy jobban éreznéd most magad.
válasza:Nekem élnek a szüleim és van egy nővérem is, de hasonlóan azt érzem hogy "túl vagyok a nyugdíjas éveimen" így 24 éves koromra.
Van egy macskám és stabil párkapcsolatom is, de nincsenek barátaim, nem járok sehova szinte. Úgy érzem egyedül vagyok a világban és igazán senki nem ért és senkire nem számíthatok igazából.
Pánikbeteg is vagyok demost tünetmentes.
Szociális kapcsolataim kimerülnek a nagymamámban és egyik unokatestvéremben 2 hetente egyszer.
Gondolkozom hogx elmegyek egy pszichológushoz hátha tud rajtam segíteni.
válasza:Az sem törvényszerű, hogy a testvérek jóban vannak.
Én pl nem beszélek a nővéremmel, de a legjobb barátnőm olyan, mintha a testvérem lenne. Csak nincs itt mindig, de szeretek is néha egyedül lenni.
válasza:Ha egyke lennék,már rég eladtuk volna a szüleim házát és kettőt vettünk volna belőle,így nem kellene kizárólag albérletben gondolkodni,ha külön szeretnék menni.
De mivel van 2 testvérem,ez nem alternatíva.
Aki sokgyerekes családból származik,az hátránnyal indul az életben.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!