Úgy érzem, meg tudnám folytani a húgomat! Mit tehetnék?

Ez érthető ha van számodra egy kedves dolog amire úgy vigyázol mint ha a gyereked lenne mert számodra az a könyv főleg a borítóval egy nagyon fontos emlék neked az érthető hogy ennyire kiakadtál mert a húgod nem tudja tiszteletben tartani hogy vannak dolgok amik fontosak másoknak.

Nem tudom mit lehetne kezdeni vele azért a húgod sem egy kisgyerek mert mégis csak 16 évesen már lehetne annyi esze hogy ne csináljon bolhából elefántot egy totál felesleges dolog miatt. Én vaterán vagy jó fogáson körbenéznék hátha találsz csak borítót a könyvedhez vagy ha veszel is egyet és a borítót ráteszed magát a csupasz könyvet vagy félreteszed tartaléknak vagy eladod valakinek akinek pl csak magára a könyvre van szüksége a tartalma miatt és teszik rá mi van a borítóval.

A húgod lázadó korban él egyszerűen vedd őt semmibe és majd rájön hogy hülyeséget csinált. Nevelni ebbe a korba már késő, legfeljebb valami büntetést szabni neki valamit elvenni tőle ami számára fontos és addig nem kapja vissza ameddig nem engesztel ki téged, pl nem keríti elő a borítót a könyvedhez. Mivel állítod hogy elég nagy mocsok van a szobájába szerintem egy napot rászánhat arra hogy kitakarítsa. Én végig néztem régen úgy 15 éve a tinédzser nővéremet hogyan csinált egy disznóólat a szobájából és mekkora koszban, mocsokban élt életébe. Persze évente kétszer nekiállt takarítani ami látványos volt de 2 nap után újra disznó ólba érezte magát az ember. Ma már rég külön él, és akárhányszor átmegyek hozzájuk már az udvarra is rossz ránézni. Annak idején én is nem egy dolgot adtam neki kölcsön és sosem úgy kaptam vissza ahogyan azt vártam vagy van amit mai napig vissza se kaptam tőle. De sajnos a saját dolgaira sem tud vigyázni. Jó múltkor is csak pusztán jóindulatból hoztam be a laptopját ami az udvaron volt kitéve az asztalra és ha épp 3 perccel később érek oda az eső tönkretette volna kapásból és én be sem vittem a házba, nem is szóltam neki, csak kikapcsoltam összecsuktam és a teraszukon lévő kis szekrénybe tettem be hagy keresse, ez volt a bünti. Persze amikor elkezdett esni az eső akkor eleinte észre sem vette de eszébe jutott hogy mit hagyott kint és rohant kifelé, persze a laptopot kereste a hosszabbítóval együtt dugtam el és mondta hogy láttam-e amikor mentem be, én mondtam hogy nem. Persze büntiből csináltam ezt teljesen tudatosan hagy tanuljon a saját trehányságából. Akkor azt hitte valaki besurrant és ellopta mert mondta hogy csak 10 percre akart bemenni de leragadt a TV-nél és 30 percet volt kint a laptopja. Akkor már eléggé ideges volt de direkt hagytam még mérgelődni. Amikor már majdnem a sírás határán volt a nappaliba és kattogott az agya akkor a laptopot bevittem a konyha asztalra teljesen épségbe és amikor meglátta eleinte el sem hitte annyira örült és mondtam neki hogy tudatosan csináltam hogy picit tanulja meg végre megbecsülni a dolgait, ha már közel 30 évesen nem tanulta meg akkor most talán megfogja. persze akkor ő volt megsértődve amiért megmentettem a laptopját az esőtől de utána már nem győzött hálálkodni. Azóta persze érdekes módon nem győz nekem nyalni, azért hogy jobb legyen a viszonyunk mert rájött hogy jó pár dolgomra nem tudott vigyázni, de továbbra is büntetem őt mert semmit nem felejtettem el ami akkor fontos volt nekem és ő nem úgy vigyázott rá ahogyan elvártam volna.

Füledbe visít? Amíg nem írtad, hogy mennyi idős, azt hiszem, olyan 8 éves forma.

Én nem fojtanám meg, de torkon vágnám, az biztos.

#14

"Én 18/L, ő 16/L"

Jól látható helyen van kiemelve.

Számomra furán beteges ennyire kötődni egy könyvborítóhoz. Mondjuk ha a húgoddal is ilyen hangnemben kommunikálsz, hogy "a kritikát kultúráltan megfogalmazva kérem közölni." (egyébként pedig kulturált), akkor nem csoda, ha visít. Ettől én is visítanék. Eléggé fenn hordod az orrod. Próbáld meg azt, hogy nem nézed le, és akkor hátha nem akar veled kib***ni. Tán még a borítódat is visszaadja.

Az klassz, hogy te így előírod másoknak, milyen stílusban fogalmazzák meg a véleményüket. Ez mondjuk a könnyebbik út. A nehezebb meg az, mikor belátod, hogy

a) van, aki nem neked tetsző véleményt fog megfogalmazni

b) joga mindenkinek van a véleményalkotáshoz, csak épp a képessége nincs. Hidd el, a nagy számok törvénye alapján mindenhol lesz legalább egy hülye, aki dafke paraszt módon elküld anyukádba.

Ha a) és b) pontot gyorsan feldolgozod, akkor lehet, rájössz, mi baja a húgodnak. Ha engem kérdezel, akkor az, hogy neki is eltartott kisujjal elmagyaráztad, mennyire k**ottul fontos az a könyv, és simogassa ő is veled a cikornyákat (nem véletlen, hogy csak a borítója nincs meg!). Eléggé valószínű, hogy direkt rondított bele a könyveddel való szerelmedbe. Hogy neked sz**r legyen. Ha már te elnyomod őt, akkor te is érezd magad rosszul végre. ezek csak ilyen reakciók tőle, nem direkt nyomi ő, csak akarja, hogy észrevedd, egy könyvborító csak könyvborító, ő meg a testvéred..

Legalábbis innen így tűnik. Kicsit gondolkodj el azon, te hogy viselkedsz vele. Hátha jutsz valamire..