Békülés a sógornővel?
Sziasztok. Ritkán írok ki kérdést, de most egy durva erkölcsi féregjáratba kerültem és jó lenne néhány kívülálló vélemény.
Igyekszem rövid lenni. Van egy bátyám, akit imádok és ő is nagyon szeret engem. Sok éven át legjobb barátok voltunk, mindig tudtunk egymáshoz fordulni bármilyen gonddal. Aztán az (ex) legjobb barátnőm összejött vele. Sokáig sunnyogtak, de mikor megvolt a coming out, akkor aztán volt minden. Tettem és mondtam olyan dolgokat, amikre nagyon nem vagyok büszke. Kicsit sem kezeltem jól a dolgokat, bár ennek is van oka, de hosszú lenne, nem térnék most ki erre külön. Az én értékrendem szerint ez a hölgy részéről a második olyan húzás volt, amit már nem tudtam krisztusi módon benyelni. És elszabadult pokol. Próbáltam visszavenni mert a bátyám nekem ettől még a bátyám, de innentől nem lehetett igazam ezzel az üggyel kapcsolatban a hölgy ellenében igazam soha. Én voltam az epic fekete seggű a sztoriban. Addig mindig kerültem a konfliktusokat, mindig én kértem elnézést, akkor is ha nem nekem kellett volna. A történelem ezen pontján elindult valami, amikortól már nem.
Én azóta sokat foglalkoztam magammal, jártam szakembernél is és igyekszem az egész addigi elhibázott életem helyrehozni. Megtanultam nemet mondani, tanulom a következetességet és a sok szopás után amilyen életem addig volt, úgy érzem jó az irány, boldog vagyok, megtanultam szeretni önmagam. Ezzel párhuzamosan tetem kísérleteket, hogy ami a konfliktusból az én saram volt, valamiképp javítsam legalább. Leendő sógornőm részéről semmi. Minden lepergett róla, ott szúrt belém, ahol csak tudott, ott tett keresztbe ahol lehetett. Akit konkrét példa érdekel, majd leírhatom, de legyen elég annyi, hogy így volt. Tesómmal azóta javult a viszony újra, sokat tettem érte. Többek között bocsánatot kértem tőle elsősorban. Nemsokára esküvő.
Tesóm felkért, hogy legyek a tanúja. Ma rám írt fészen, hogy nem szeretnék-e a csajokkal vmikor beszélgetni erről-arról. Mivel évek óta a tesóm miatt kizárólag futom a felesleges kötelező köröket, megmondom őszintén; ambivalens érzéseim vannak. Írta, hogy ő megért engem is, de én változtam meg, nem ők. És nekem kéne nyitni. És szerinte újra bocsánatot kérni a sógornőmtől és a barátnőjétől mert ők még mindig be vannak rágva rám.
Persze, örülnék ha elsimulna a konfliktus, de őszintén? Nem ilyen áron. Én nem gondolom, hogy csak én hibáztam, mégis úgy érzem, hogy azt várják én lépjek. Megint. Én kérjek bocsánatot. Megint. Úgy, hogy erre nem volt a másik oldalról törekvés sem az elmúlt hét évben.
De a testvéremnek szar így. Nagyon.
Viszont ez az a pont, ha megint én lépek, félek, pofánköpöm magam a tükörben. Van egy bizonyos pont,ameddig feszegetem a saját szabályaim határait. Ez az a pont az durván.
Nem tudom mennyire sikerült átadnom, mi a konkrét gondom és egyben kérdésem is felétek.
Kérlek, ne haragudjatok ha kicsit zavaros a sztori, remélem azért átment a lényeg.
Sry, mégis hosszú lett. Minden vélemény érdekel.
nem értem miért volt probléma az, hogy az -ex- barátnod osszejott a bátyáddal..valoszinuleg volt okuk rá, hogy hazudoztak..sejtették a reakciodat. kiváncsi lennék a csaj elso huzására is, h miért szakadt meg a barátság koztetek..ez a második huzas nálam nem lenne indok egy nagy osszeveszésre.
ahogyan ezt leirtad, ugy néz ki, hogy csak te reagáltad tul..és hisztiztél a semmin.
Ezt a kérdést egyáltalán nem lehet megítélni, ha nem tudjuk, min vesztél össze annak idején a barátnőddel. Mert amiatt, hogy titkolóztak, rohadtul nincs okod haragudni, hiszen láthatólag minden okuk megvolt rá.
Mindenesetre ha jó a kapcsolat (márpedig az, ha hét éve együtt vannak, most meg esküvő), akkor miért ne jöttek volna össze tulajdonképpen? Teljesen jól érezték, hogy illenének egymáshoz. Tilos lett volna nekik összejönni amiatt, mert a lány korábban a te barátnőd volt?
Másrészről meg ha már kértél elnézést a sógornődtől, és nem volt elég, nem sok értelmét látom újra elnézést kérni. A bátyádnak is meg kell értenie, hogy további elnézéskérésnek már csak akkor van értelme, ha a csaj tényleg megbékül, csak azért, hogy az egóját hízlalja, teljesen felesleges.
Jó, hát akkor röviden leírom, mi volt előtte.
Tudni kell, hogy én nagyon szerettem ezt a lányt, vhol szeretem ma is. Nekem akkoriban a barátság, az tipikusan tűzön-vizen át és nem teszünk olyat, ami a másikat bántaná. (Csak azért írtam le, mert így talán érthetőbb, miért is fájt annyira)
Volt egy srác, első igazi nagy szerelem, kisebb megszakításokkal 5 évig voltunk együtt. Nekem ő volt a nagy Wellington, ő vette el a szüzességem is. Persze ilyen 18-20 évesek voltunk, forrófejűek, hülyék.
Barátnőmnek akkoriban elég gázos pasi és egyéb ügyes dolgai voltak, meg a társasága sem a jó híréről volt éppen híres, igyekeztem elszakítani onnan. Állandóan részeg volt és ezért hülyét csinált magából. Én mindig próbáltam vigyázni rá, beszélni vele, helyette elnézést kérni.
A nagy szerelemmel egy nap épp mosolyszünet volt, kinn voltunk egy közös szórakozóhelyen. Mindhárman. Én akkoriban már örültem h inkább a mi társaságunkkal mozog, mert egyértelműen jobb hatással volt rá, mint a korábbi balhés társaság.
Természetesen neki sírtam el, hogy mennyire fáj, hogy az exemmel éppen így vagyunk, rossz látni őt szenvedek nagyon.
Azt mondta, megpróbál beszélni vele, puhatolózni, stb. Erre aznap este összejött vele... hát köszi.
Persze az exemnek is hibás volt és tudtam, hogy csak azért jön össze vele, mert ismeri a hírét és csak még akarja dugni ő is.
Kértem barátnőm, hogy ne tegye, túl azon, h patkány dolog, még sztem még is lesz szivatva. Egy hónapig se tartott talán. Az lett, amitől tartottam és nekem jött sírni utána. Nehezen, de elengedtem a dolgot. Soha nem felejtem el, de megbocsátottam mindkettőjüknek.
Aztán továbbra is pasitól pasiig ment. Ezen dolgok miatt, hát... kövezzen meg bki aki a második húzást olyan nagyon jól fogadta volna. Főleg miután az első után megbeszéltük hogy egymás exei, közvetlen barátai, családtagjai tabuk.
Egyszer rámmozdult egy srác aki éppen aktuálisan porondon volt. Egy álló éjszaka forgolódtam, hogy mondjam el neki, h ne bántsam meg, dehát mégis tudnia kéne róla... szóval szerintem én erre semmivel nem szolgáltam rá. És persze elmondtam neki végül.
Vert engem annyi dologgal kapcsolatban az élet, hogy nagyon nem bántam volna, hogyha egy barátban nem kell még pluszban ekkorát csalódni.
Bocsánat, végül mégsem lett rövid.
Nehéz ezt röviden leírni, mert fontos tényező sztem h ő milyen ember volt, én milyen voltam, mi előzte meg...
Ne haragudjatok h ilyen összeszedetlen vagyok és csapongó.
nézd nem röviden :) :
a barátnőd eleve egy buta paraszt volt(proli) aki kihasználta azt hogy rohansz utána és kinyalod a fenekét. Nem vette figyelembe az érzéseidet és mondva csinált ürüggyel lefeküdt az expasiddal(iratlan szabály volt férjemnél is, hogy pl. tesója excsajával nem kufircolunk, pedig mindegyik az ő vállán sírta ki magát :D ), ezek után te még mindig bűntudatot éreztél és itt rontottad el mert megbocsájtottál akkor neki. Később pont ezért titkolták (neki bűntudat féléje volt), mert valószínüleg valami mesét beetetett a bátyáddal, titkolták a dolgot(kétlem hogy a tesód tudná a mai napig az igazat vagy hogy elhinné). Ezek után kihasználta a sértettségedet és még ő játszotta el a mártírt. ezek után te évekig megint nyaltad a fenekét amit ő kiélvezett azzal, hogy bűntudatát palástolva téged szapult és most közönség előtt akar arra kényszeríteni, hogy bocsánatot kérj, plusz a tesód is önző hisz egy percig sem akart igazán megérteni és elvesz ráadásul egy orda kurv..t.
A helyedben a barátnők előtt elmesélném a csaj élet történetét és hogy miket tett, aztán csak azért kérnél bocsánatot, mert rosszul reagáltad le, de azért nem hogy neki volt igaza(mert ebben ne kételkedj neked van igazad végig) és végül közölnéd vele, hogy már nem utálod egyáltalán és legyetek amolyan felebarátok,de semmi kedved továbbra is játszanod a bűnbak szerepét amikor közel sem volt minden olyan fekete-fehér ahogy ő beállítja. Az esküvőn szépen mosolyogsz és a szurkálódásoknál higgadt hangnemben lekezeled a kiscsajt, mást nem tudsz tenni. De kíváncsi lennék tényleg olyan fekete múltja volt a barátnődnek vagy csak te állítottad be annak, hogy eljátszhasd az önfeláldozó mártír szerepét?
Hát, figyi, ez nehéz ügy, mert nyilván a tesóddal szeretnéd a jó viszonyt, viszont vele jár már csomagban a csaj is.
A helyedben, én benyelném, és beszélnék a csajjal is, mindenképp a tesód előtt,(ne a barinöcskéje elött, hogy ne legyen utólag kiszínezve) hogy belátod a hibáidat, bocsánatot kérsz ismét a békességért, még ha nem is érzed úgy, hogy 100%ban te lennél a hibás, szeretnél jó viszonyt, de ehhez ketten kelletek.
Te már próbáltál nyitni, ő nem fogadta el, sőt még szenyózott is... te nyitott vagy a békülésre.
Hagyd nyitva neki a kaput, ha nem akar bemenni rajta az nem a te sarad lesz már. Akkor hagyd a csába, nem kötelező megint barátkozni, sőt. Próbáljatok akkor elviselhető viszonyt kialakítani a tesód kedvéért.
Aki felteszem azért puhítgatja a nőjét is biztos, nem csak téged ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!