Miért elítélendő dolog az, ha valaki gyűlöli a testvérét?

A gyulolkodes, mint erzelem elitelendo, barki ellen is erzel igy.

Amig barmilyen, pozitiv vagy negativ erzelem fuz egy szemelyhez, addig kotodsz hozza.

Amig erzelmileg kotodsz hozza barmilyen modon, addig mindig befolyasolni fogja a tetteidet.

Miert jo Ez neked?

Es miert erzel gyuloletet iranta?

A testvér létezése egy esély mindenki számára, hogy életében olyan személyre számíthasson, akinek a vérségi kapcsolat révén sok mindenben azonos érdekei vannak. Az idő múltával ez az érdekazonosság lazul, változik, a testvéri kapcsolat is gyengül. Embere válogatja. Ideális esetben a testvéri szeretet, a feltétlen bizalom és odaadás halálig tart. Másoknál születéstől ellenszenv a jellemző. Mi négyen voltunk fiútestvérek. Rengeteg irigyünk volt, akik úgy vélték, ennél szebbet el sem lehet képzelni, ilyen család csodákat tud tenni. Tehettünk

volna, ám inkább széthúzás volt köztünk, s anyánk halálával a család óvó erejének még az esélye is eltűnt.

Eltűntünk mi is mindannyian szürkén, pedig az élet urai, nyertesei lehettünk volna természetes testvéri szeretettel és összefogással. Ettől még nem elítélendő a testvért gyűlölni, de bölcs ember számára végtelenül elszomorító ezt látni.

Nem az.

Csak a moralista idióták fognak elítélni azért mert gyűlölöd a testvéred. De azok mindenkit elítélnek aki kissé eltér a rózsaszín ideáljuktól.