Egykék, nektek hiányzik egy testvér?

Gyermekkoromban nem hiányzott, felnőttként néha igen.

56F

En harmadik gyerek vagyok, de a tesoim sokkal nagyobbak. Kiskoromban nagyon hianyzott egy jatszotars, de felnottkent mar "osszeertunk" es nagyon szeretem oket es sokkal kevesebb lennek nelkuluk. Szinte minden hetvegen talalkozunk.

En mindenkepp szeretnek tobb gyereket, kis korkukonbseggel, hogy tudjanak egymassal jatszani, mialatt persze a szuloket is nyugton hagyjak :)

Én is mindig azt szerettem volna, ha van egy bátyám, látom ezzel nem vagyok egyedül.:D Vagy megelégedtem volna egy öcsikével is, de lánytesót sosem szerettem volna, mindig úgy voltam vele, hogy inkább vagyok egyke.

Végül is, még most is bánt egy kicsit, hogy egyke vagyok, de beletörődtem már. Nálam szerintem közrejátszhatott az is, hogy a szüleim elég sokat mondogatták, hogy ők mindig is 3 gyereket szerettek volna...

Nekem ugyan van két nővérem is, de a legidősebb 7 évvel,a második 5 évvel idősebb nálam. Nem tudtunk gyerekként együtt játszani, és felnőttként se kerültünk túl közel egymáshoz. Konkrétan a legidősebb nővéremmel egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot. A másik tesómmal néha felhívjuk egymást (de az sem az az igazi szirupos, vállvetve mindenben támogatós kapcsolat)

Viszont van egy barátnőm, akivel gyerekkorunk óta ismerjük egymást, együtt játszottunk és felnőttként mindenben számíthatunk egymásra. Ő inkább testvérem,mint a vérszerintiek.