Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Muszáj lesz hagynom, hogy a...

Muszáj lesz hagynom, hogy a húgom a saját kárán tanuljon?

Figyelt kérdés

Ez hosszú lesz. Tehát van egy 18 éves húgom, tavaly került ki az iskolapadból. Szinte közvetlenül érettségi után elköltözött a barátjához, fél éves járás után. Lebeszélni nem lehetett, bár finoman mondtam, hogy nem kéne, és nem lesz jó vége.

Nincs mit szépíteni: úgy menekült el otthonról, mert az anyánk alkoholista, apánk idegei meg már tropára vannak; megbetegítő az ottani légkör, én már a kapcsolatot sem tartom velük. A férjemmel külön élünk, albérletben.

Mi ajánlkoztunk, jöjjön ide, de inkább ment a pasihoz annak az albérletébe. Alapvetően pozitívan álltam a sráchoz, aki egyébként velem egyidős, 25 éves. De aztán, főleg az összeköltözésük után, kiderültek apránként a dolgok...

Sok adóssága van, tele van belső frusztrációval, amit a húgomon vezet le, egyelőre csak időkénti üvöltözés, és gyakori cs*sztetés formájában. Nem olyan rég kitudódott: húgom fizetése tulajdonképpen közös, és szerinte így van ez rendjén. A srác saját fizetése persze nem! A húgom, szerencsétlenje egy cipőt nem vehet magának, mert hogy képzeli? A számlája örökké üres, mert leveteti vele a 120-130 ezres fizetését már aznap, hogy utalják, aztán elvileg közös helyen van tartva, de mégsem rendelkezhet erről más, mint a srác, mert különben veszekedés van. Pénzt szinte sosem tart magánál a lány, volt hogy úgy ugrott be hozzánk, ő ma még nem evett, mert a srácnál "maradt" a pénz, ő meg elfelejtett kaját vinni magával munkába.

Mindennek tetejébe időnként megkapja azt a húgom: ha nem tetszik, menj haza anyádékhoz. Mintha az ő ingyenélő lenne.

Ekkor bömbölve felhív engem, elmondom neki, hogy igenis jöjj el onnan, hozzánk vagy a mamánkhoz. De aztán jön a nagy békülés, mert a gazdi megszánta őt, így persze marad.

Most elvileg szakított vele a srác, de nem tudja, mikor költözik haza. Szerintem sosem, mert megint azzal jön, hogy tulajdonképpen ő a hibás, nem a srác, tehát az lesz a vége, hogy menedéket kér nála, mint egy hontalan.

Mikor próbálom finoman vagy konkrétan felnyitni a szemét, jön azzal, hogy nincs igazam, a srác szereti, meg nem használja ki, meg ő már felnőtt nő, tudja, mit csinál...

Egyszerűen nem térek az ilyenek után magamhoz, mert én elég határozott típus vagyok, aki sosem keveredhetne ilyen helyzetbe, mint ő. Ennek 10%-át nem tolerálnám el egy férfitől sem. Erre az én húgom - mondjuk ki- áldozattípus. És ijesztő arra gondolni, ez még csak a kezdet. A srác nem üti - még. De foghat még ki ennél durvább, erőszakos pasikat is. És sajnos biztos vagyok benne, az sem lenne elég, hogy elmenjen, mert ő szereti azt az idiótát...

Kérdem én: mit lehet tenni? Hagyni, hogy az élet adja a pofonokat, vagy rágjam tovább a fülét? Hozzáteszem, nem szoktam gyakran, mert ha álló nap szidnám neki a srácot, akkor én lennék a rossz. Így azért, hogy alkalmanként mondtam véleményt, legalább nincs teljes hírzárlat felém.


2015. jan. 19. 17:03
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:
Legbelül ő is biztosan érzi, hogy nincs ez így rendjén, a normális párok másképp élnek, nem kihasználják és cs*sztetik egymást, hanem egymást támogatva építik a közös életet. Ameddig viszont nem lesz elég erős lépni, addig marad a kizsákmányolt helyzet, ő még szerelmes, bízik benne, hogy a párja megváltozik, és boldogan élnek, ameddig meg nem halnak, mint a lányregényekben. Te szerintem két dolgot tehetsz: finoman győzködöd arról, hogy szerinted nem ez az élet teszi őt boldoggá, hátha tényleg felnyílik a szeme. (Ha ki akarod oktatni, már csak büszkeségből is ragaszkodik a saját elképzeléseihez, elvégre "felnőtt" nő.) A másik pedig az, hogy minél több időt töltesz vele, közös programokra viszed, beavatod a társaságodba, hogy lásson, halljon, tapasztaljon más élményeket is, mint amik otthon érik, és egy idő után másképp fogja látni a saját kapcsolatát, ha lesz mihez viszonyítani. Szimplán arra is rájöhet, hogy jobban érzi magát a barátja nélkül, amikor nem szabják meg, mit, hogyan csináljon. Még csak 18 éves, abszolút manipulálható, tapasztalatlan. A pasi próbálja lenyomni az önbecsülését, elég sikeresen, te próbáld építeni, hogy legyen igénye lázadni ellene. Ha ebből a kapcsolatból kikerül, nagy eséllyel tanulni fog belőle, és nem kezd többé ilyen alakokkal.
2015. jan. 19. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 A kérdező kommentje:

Társfüggő, ez is igaz rá. Az a helyzet, hogy neki azóta mániája ez, mióta én megismertem a férjem, 4,5 éve. Ő akkor múlt 14 éves.

Gondolom, abban látja ő is menekülést, ha talál egy olyan társat, mint én a férjemben. Csak hát az nem megy ilyen könnyen, erőltetve aztán pláne nem...

Neki két fiúja volt a mostani előtt, vele egykorúak, hát ahogy azok után szaladt, az valami szánalmas volt. Az egyik konkrétan 8x szakított vele, ő 7x visszakönyörögte magát. Ha a srác nem kereste, ő elment hozzá...

Mindig is szeretett úgymond utánozni engem. Ami más dolgokban, mint film, könyv, elmegy, de fiúdolgokban valamiért nem akarja megérteni, hogy van köztünk hét év, és neki nincs hova sietnie. Mert ha 18 évesen nincs komoly kapcsolata, attól nem fog magányosan meghalni.

2015. jan. 19. 18:29
 13/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen az összes választ! Egyelőre úgy állnak a dolgok, hogy hazaköltözik. Aztán meglátom, tényleg így lesz-e.
2015. jan. 19. 18:30
 14/15 A kérdező kommentje:

Természetesen nem költözött haza, sem sehova, hisz az ő kapcsolatuk tökéletesen működik.

Bár még aznap, hogy a kérdést kiírtam, sírva felhívott, hogy a srác anyjánál voltak az este, ahol a barátja porig alázta anyukával közreműködve. Ja, mert egyébként a fiú anyja örökké őt cseszteti, igazi "elvetted a kisfiam, te szemét" gondolkodásmódú, tehát kifogott egy tündéri anyósjelöltet is. :) Akinek a szava szent és sérthetetlen.

Most már ott tartok, inkább tudni sem akarok a dolgairól. Remek úton halad afelé, hogy eltolja az életét. Tényleg csak egy becsúszott gyerekkel lehetne még jobban megpecsételni a sorsát.

2015. jan. 24. 19:09
 15/15 anonim ***** válasza:

Nem hiszek benne hogy tanulna a saját hibájából. Több embert ismerek akik idősebb korukra sem mertek kilépni a rosszból. Vannak ilyen áldozattípusok.

Ha kiemelnéd valahogy onnan, saját bőrén tapasztalná meg hogy jó is lehet az élete. Meglepődne hogy mennyi mindenre van pénze a mindennapokhoz, és mennyire nem igaz mindaz amit a párja sugall neki naponta. Csak az a baj hogy a párja is megtapasztalná hogy milyen egy rabszolga nélküli élet, a rabszolga pénze nélkül. Ezért lehet hogy járna a nyakára romantikázva és zsarolva is, esetleg fenyegetőzne.

2015. jan. 24. 19:39
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!