Mennyire lesz rossz hatással öcsémre, ha én is elköltözöm itthonról?
Sziasztok!
Van egy 18 éves húgom és egy 12 éves öcsém. A szüleim már régen elváltak és öcsém apa nélkül nőtt fel kb. Húgom most érettségizik és szeptemberben megy ki Brüsszelbe tanulni, én pedig másfél év múlva fogok elköltözni itthonról (40 km-re). Soha nem volt külön szobánk és ez így is fog maradni és így nem tudom milyen hatással lesz rá, hogy mindketten "lelépünk". Húgom mindenképp ki akar menni tanulni én pedig mindenképp el akarok költözni, tehát ezen változtatni nem nagyon tudunk.
Mit tudnánk tenni, hogy ne legyen olyan rossz öcsémnek?
Oké, hogy gyakran látogatnánk egymást és tudnánk beszélgetni skype-on, telefonon stb...De akkor is, eddig állandóan együtt voltunk és most meg kb heti 1-2 alkalommal fogunk majd találkozni
Nem lesz semmi baja. Kiélvezi majd, hogy csak az övé a szoba. Gondolom, vannak barátai, kell tanulni is, szóval unatkozni nem fog. Már ő is kezd felnőni, így majd fel tudja hívni a barátait, osztálytársait.
Ti meg nem örökre mentek el. Te ráadásul tök közel leszel, szóval ha van valami, bármikor találkozhattok.
Először is, én a bátyja vagyok. Másodszor pedig csak velem van egy szobában, húgom külön van.
Az oké, hogy közel leszek, csak neki is is heti 4 edzése van, nekem pedig 2 munkahelyem lesz és mellette még tanulok is. Szóval itt nem a távolsággal, hanem az idő hiányával lesznek gondok...
De mi a baj a testvéreddel?
Kiközösítik az iskolában? Nincsenek barátai a testvérein kívül? Önállótlan, tehetetlen? Vagy magatehetetlen fekvőbeteg?
Vagy anyukád talán agresszív alkoholista, akitől meg kell védeni az öcsédet?
Ha ezek egyike sem áll fent, akkor teljesen irracionális a félelmed, hogy jaj, mi lesz a testvéreddel!
Van skype, telefon, nem a világvégére költözöl. Nem lesz egyedül, anyukád ott van neki. Csak éjjel fog egyedül lenni, ami egy 12 évesnél már nem tragédia.
5-ös vagyok.
Én pedig 14 voltam és örömtáncot jártam, hogy végre enyém a szoba. Pedig nem volt rossz kapcsolatunk és most is nagyon szeretjük egymást.
Aha, értem. Szóval te attól félsz, hogy az öcséd, akinek az apa-szerepét felvállaltad annak idején vagy rád tolta az önző és ostoba anyád (már megbocsáss, de ha így van, akkor az), most szétesik, vagy lelki gondjai lesznek, mert te nem vagy kéznél. Ne félj ettől. Ideje, hogy ő is elkezdjen felnőni, és ideje, hogy te elkezdj végre felnőtt lenni - és a SAJÁT életedte élni, nem másokét.
A heti egy-két alkalom is sok lehet egy embernek. Kérdezted már erről az öcsédet?
Nincs semmi baja öcsémnek! Csak mivel apám nem törődött/törődik velünk, így az átlagostól eltér a kapcsolatunk a tesóimmal. Anya szinte állandóan dolgozott, hogy el tudjon minket tartani, így öcsémnek csak mi voltunk és a nagyszüleink.
Szóval félek tőle, hogy ha egyedül hagyjuk a lázadó kora kellős közepén, az nem lesz neki túl jó...Amikor én voltam ebben a korban, akkor váltak el a szüleim és tudom, hogy ez milyen dolgokat tud kiváltani az emberből! Sok olyan dolgot csináltam, amit a mai napig szégyellek és legszívesebben elfelejteném. Szóval ettől félek leginkább...
Egyébként nem önző és ostoba anyám van, csak egyszerűen nem tudott annyit foglalkozni öcsémmel, hogy pótolni tudja apám szerepét is!
Köszönöm mindenkinek a választ! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!