Egyes embereknek miért jó, ha bánthatnak másokat? Mit kell akkor tenni, ha én vagyok az áldozat?

Amikor kicsik voltatok, a testvéred azért bántott folyton, mert így akart figyelemhez jutni. Gondolom, a szüleitek ugyanúgy nem sokat törődtek vele, ahogy veled sem, és tőled akarta megkapni azt a figyelmet, amire szüksége volt. Persze, nem a legjobb módszerekkel, de a gyerekek hajlamosak nem a legjobb módszereket választani. Azután a tendencia maradt, és az agresszió olyan szinten beépült az életébe, hogy a mai napig téged büntet, amiért nem kapta meg a kellő figyelmet. Ha megérted az okokat, talán könnyebb elviselni.

Neked viszont mindenképpen változnod kell, hogy ne tedd tönkre a kapcsolatodat a viselkedéseddel, mert úgy érzem, akkor valószínűleg öngyilkos lennél. Tudom, hogy nehéz, ha soha nem kaptál pozitív megerősítést, de meg kell tanulnod szeretni önmagadat. Ha felépül az önbecsülésed, el fogod tudni fogadni, hogy egy napig nem beszéltek a barátoddal, és nem fog olyan rosszul esni. Mert tudni fogod, hogy szeret, mert úgy fogod érezni, téged megéri szeretni.

A barátod hogyan viszonyul a problémádhoz? Nekem is vannak gondjaim itthon, a barátom pedig megfogadta, hogy elvisz innen messzire, amilyen hamar csak tud. Úgyhogy tervezünk... Ha a barátod is dolgozik, és keres szintén 60-at, abból már szűkösen, de lehet menni garzonba.

Mik a terveid a jövőre? Mész egyetemre? Ha tudsz autót vezetni, jelentkezhetnél külföldre au-pairnek, gyerekfelvigyázónak, és abból a pénzből külföldön tudnál menni egyetemre néhány évvel később.

19 éves lányként lehet orvoshoz kéne fordulnod, mert ha ez ennyi idősen is ilyen mélyen érint, akkor lehet sosem fogod tudni rendesen feldolgozni. Te felnőtt nő vagy lassan ideje lenne ezt a szüleidben is tudatosítanod, elszakadnod, amilyen gyorsan csak lehet.. Ennyi idősen nem annak kéne a megoldásnak lennie, hogy megvered az öcséd, sírsz.. Az öcséd gyerek.. Ha takarítanak utána, hát ez van, ennyi idősen nem irigyelned kell ezt, természetesnek kéne lennie, hogy a te szobádban rend van, amit te csinálsz. Nagyon gyerekként gondolkodsz, tényleg orvoshoz kellene menned, mert úgy tűnik másképp nem fogsz tudni normálisan felnőni, boldogulni.. Esetleg próbálj meg elülni az öcséddel és normálisan beszélni vele, elmondani mi bánt, segítséget kérni tőle.. Ha kiröhög legalább megpróbáltad. Sajnos sokan élnek vissza vele, hogy erősebbek valakinél, a másikat gyengébbnek látják.. Itt kezdődik nálatok is a probléma.. Amíg az öcséd egy sírós, önbizalom hiányos kislánynak lát úgyis fog kezelni.. Tisztázd vele, hogy te felnőtt nő vagy, hogy szereted őt, mert a testvéred, hogy szeretnéd, ha segítene legalább a takarításban és ne alacsonyodj le addig, hogy a tv kapcsolón veszekedsz vele.. ha ez van állj fel és hagyd rá.. Egy idő után érzékeli majd, hogy nahát a nővérem felnőtt, az okos enged.. Gondold kicsit végig amit a pároddal kapcsolatban írtál.. Ha ez így megy el fogod veszíteni őt.. Tudom, milyen szeretet hiányban felnőni, de ha rátelepedsz valakire, aki egy kis szeretet is ad egy idő után elfogod üldözni.. Egy kapcsolatnak a boldogságról kellene szólni, szép dolgokról, ha folyton rá fogod ömleszteni a bánatod, érzelmileg zsarolod, sírsz, nem hagyod picit élni el fog menekülni. Persze az ember meghallgatja a másikat, támaszt ad neki,de nem minden határt átlépően. Remélem érted mire gondolok..

Nem normális, ahogy a szüleid viselkednek, de vagy megerősíted magad,felnősz vagy felemészt.

Én is hasonlóképpen nőttem fel, de nálam még ott voltak az alkoholista szülők. Engem egyszer apám úgy megvert hogy az első két fogam letört mert nem mentem el neki borért.

Az öcsém hasonlóképpen viselkedett. Amíg kicsi volt megvertem, majd engem vertek meg. Amikor nagyobb lett, már ő vert meg, ezt látta apánktól. Én is mindig rendet raktam hogy legalább disznóólban ne éljek, de felesleges volt. Takarítás után 5 perc múlva már úgy nézett ki a lakás mintha nem csináltam volna semmit. Volt hogy kiborultam, és ordítottam a szüleimmel, hogy többé nem takarítok, és az sem érdekel ha szarban fetrengenek. Az öcsém kiröhögött, hogy hisztizek, és igenis zavarna. Be is bizonyította. Amíg suliban voltam (és ő lógott a suliból) odaszart a szobám közepére. Szó szerint..

Összeomlottam. 18 évesen, abbahagytam a sulit. Nem érettségiztem le. Elmentem 8 órába dolgozni. Nem maradtam otthon 1 napot sem. Pár hétre anyám testvérénél húztam meg magam, majd pár napot az egyik barátnőmnél, majd a barátomnál.. Az első havi fizetésemből kibéreltem egy szobát. Annyi pénzem maradt hogy zsömlét és egy vajat tudjak venni. 1 hónapig csak ezt ettem. De a következő fizetésnél már jobb volt..

Azóta estin leérettségiztem, jelenleg egyetemen tanulok, munka mellett. A családomat azóta se látogattam meg. Nem érdekelnek.

Mindent meglehet oldani ha valaki nagyon akarja. Olyan nincs hogy nincs semmi megoldás. Van, ha tényleg lépni akarunk..

4 Jó neked, hogy te talpra tudtál állni. Ennyi idősen én is összeomlottam, de velem egész más dolgok történtek. Ilyenkor látom, mennyire gyenge ember vagyok.

Én is hasonlóképpen nőttem fel annyi különbséggel, hogy nekem nem volt ilyen zsarnok öcsém, csak az apám terrorizált. Mindig szembeszálltam vele, mert sose tudtam csöndben maradni. Ha megvert, akkor is mentem utána és beszóltam neki, na, akkorra már feladta. Kérj segítséget a párodtól, mert úgy néz ki, nem tudsz segítség nélkül kimászni ebből a katyvaszból, az meg senkinek nem lenne jó, ha egy pszichiátrián végeznéd. Erre már sok ezer példa van, az összes terrorizálós történetnek ez a vége, ha nem kapsz segítséget, vagy a magad erejéből nem tudsz elszabadulni. Ha igazán bízol a barátodban, akkor költözz vele össze. 60 ezer nem olyan kevés ahhoz, hogy összerakjátok az ő fizujával és elmenjetek albérletbe. Vannak olcsó albérletek is. Igaz, kinti wécével, de inkább a kinti budi -20 fokban, mint egy ilyen család. Ha mégsem tudod megtenni ezt a lépést, akkor ez arra utal, hogy valamilyen szinten ragaszkodsz a családodhoz, vagy annyira megtört az önbizalmad, hogy mindenre képtelennek érzed magad. Miután kiszabadultál ebből az állatkertből, én a helyedben nevet változtatnék és soha többé nem keresném a szüleimet. Az öcséd meg ha így folytatja, egyszer a sitten fog megrohadni, mert aki szereti bántani a gyengébbet, abba szerintem elég sok bűnöző hajlam szorult, mert nincs lelkiismerete.