Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Egykék! Ti nem irigykedtek...

Egykék! Ti nem irigykedtek azokra, akiknek van testvérük?

Figyelt kérdés
23 éves vagyok és egész életemben szerettem volna egy testvért. Még most is irigykedve nézek a testvérpárokra, akik egész életükben ott vannak egymásnak és van kivel összetartaniuk. Ha nekem lesz gyerekem, biztos, hogy lesz egy tesója, mert pocsék, hogy nekem nincs.:) Gyerekként is mindig kértem anyámat, hogy "csináljon" nekem is egy tesót, de nem volt hajlandó rá, pedig fater is szeretett volna még egy gyereket, sőt, még egy harmadiknak is örült volna. De anyám még engem sem akart, nemhogy még egy gyereket, akit el kell tartani. És ami furcsa, hogy egész életemben nagyon sokat voltam egyedül, mégse szeretek egyedül lenni, kellenek az emberek és egész életemben ott volt velem a hiányérzet, hogy emberek közé akarok menni, mert nem jó egyedül. Létezik, hogy ennyire extrovertált vagyok?

2013. ápr. 1. 15:22
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
100%

egyke vagyok, elég sokáig nem is volt olyan nagy sirámom miatta, nem is hiányzott, igazából édestesóra nem is sok esélyem volt, mert apám hamar megpattant.


2éve találkoztam egy fiúval, akit öcsémmé fogadtam, mert tényleg teljesen olyanok vagyunk egymásnak. mondtam is neki, h mi egy szobában nőttünk fel, csak egymástól 200km-re. :) ugyanaz a zenei ízlésünk, a világlátásunk, kiállunk a másikért, segítünk egymásnak szó nélkül.


lehet, ha 6 évesen a nyakamba kapom, akkor nem lettünk volna ilyen nagy szeretetben, de most olyan jó a tudat, h van egy ember a világon, akivel úgy érezhetjük, h mindig ott leszünk egymásnak.


amúgy én szeretek egyedül is lenni, sőt, igénylem, h néha all alone tunyulhassak itthon.


sztem neked az a nehéz az egészben, h anyád úgymond megtagadott, tudat alatt benne volt, h te nem kívánt gyerek vagy, nem tudott úgy szeretni, mintha tervezett lettél volna.

2013. ápr. 1. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
100%
hozzátenném, hogy nekem jó, h lehet egy választott családom, és nem csak a klasszikus vérségi kötelékek. a párom és az öcsém nekem ilyenek. azt még nem is mondtam, h mindhárman egykék vagyunk. talán ezért is ragaszkodunk egymáshoz ennyire.
2013. ápr. 1. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 A kérdező kommentje:
11, 12 Az tényleg jó dolog, ha van egy ember, akire mindig számíthatsz. Nekem ilyen a párom és pár barátom, bár utóbbiakkal ritkábban találkozunk. Viszont a párommal igénylem a napi többszöri telefonálást, ha épp nem tudunk találkozni. Persze ez nem azt jelenti, hogy állandóan egymáson lógunk, mert az sem egészséges, de muszáj vele sokat beszélnem, nekem ez lételem. Más rokonokkal is szeretek egy héten többször is beszélni. Nálam egy telefonálás minimum egy óra:D Gyerekkoromban amúgy nekem is voltak olyan barátnőim, akiket a testvéreimnek fogadtam és minden nap, reggeltől estig velük voltam. Túl sokat voltam egyedül egész gyerekkoromtól kezdve és hiába egészséges néha az egyedüllét, nekem annyira sok volt, hogy egyszerűen megundorodtam tőle, utálom. Akkor igénylem az egyedüllétet, amikor olyan zsúfolt a napirendem, hogy szinte csak aludni járok haza. Olyankor jól esik csak úgy beletemetkezni néha, egy-egy napra a saját világomba. De aztán újra igénylem a társaságot. Fura. Anyám szerintem mindig is nagy tehernek érzett. Foglalkozott velem sokat és nem volt rossz anya, de az tény, hogy nem ilyen életet képzelt el.
2013. ápr. 2. 14:25
 14/16 anonim ***** válasza:
1. vagyok. Jaj, félreértettél, nem utáljuk egymást, sőt! :) Szeretjük egymást, de nem tudunk közel kerülni egymáshoz lelkileg, agyilag, nem tudom hogy fogalmazzak... Ez szomorúvá tesz.
2013. ápr. 2. 23:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:
Én inkább orultem volna ha egyke maradok. tényleg. Van egy tesóm, aki autista, nem beszél az értelmi szintje egy kb 1 évesének felel meg. ezt komolyan írom, h ebben a helyzetben jobb lett volna ha egyke maradok.. sose jöttem ki vele, soha nem érdekelt különösebben, eleve nagy is volt kettőnk között a korkülömbség... Néha jobb ha egyke vagy hidd el, én amig hugom meg nem született remekül elvoltam egyedül és ez a mai napig igy lett volna.. Lehet utálni, lepontozni, szidni ezért, de nekem ez "jutott" Én nem számithatok tesómra, én nem tudtam vele megbeszélni a dolgaimat, ő csak úgy van.. Azt pl. nem tudom h mi lesz vele ha szüleim meghalnak
2013. jún. 5. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 A kérdező kommentje:
15 Persze, van olyan, amikor egy testvér szívás. De én csak azt az oldalt láttam, amikor bárki jobb lett volna, mint a magány, de nekem meg ez jutott. Amúgy körülöttem van egy csomó ember, aki gyűlöli a testvérét, sőt, inkább az okoz fejtörést, hogy ki szereti egyáltalán?
2013. jún. 5. 21:08
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!