Akiknek autista testvérük van! Ti hogy bírjátok? 16 éves vagyok, főleg velem egykorúakra lennék kíváncsi.
A testvérem autista, én 16 éves lány vagyok, ő 19 éves fiú.
Nagyon nehéz vele mert a nyugodt, csendes autistától távol áll, nem is autistát mondanék akkor már, inkább valami elmezavart. De néha teljesen látszik rajta hogy tudatában van annak hogy ő most szórakozik velünk, máskor meg hajtogat egy mondatot 10x és nem fogadja el rá a normális választ.
Ti hogyan viselkedtek az autista testvéretekkel, hogy bírjátok elviselni? Tanácsokat szeretnék, hogy hogyan lehetne könnyebb. (mielőtt ítélkeznétek, nem ismeritek sem őt sem engem)
válasza:Le a kalappal a szüleid előtt, hogy utána össze hoztak téged.
Rengeteg energia egy "normális" gyerek is. Egy beteg még hatványozottabb.
Sok-sok türelem.Szerintem ez mindenkinek nehéz.
válasza:háromévesen még egyáltalán nem látszott rajta semmi, azt mondják a szüleim hogy ő volt a világon a legaranyosabb kisfiú, szóval eredetileg két normális gyerek volt, ha lehet így mondani.
azután lett olyan miután megszülettem, kihozta belőle a dolog az autizmust vagy nem tudom. mert koraszülött vagyok, anyukám hónapokat feküdt bent velem a kórházban, és így nem lehetett vele, ami gondolom háromévesen eléggé megviselte.
válasza:
válasza:Ha ez megnyugtat, neked ehhez semmi közöd. Sajnos személyes tapasztalatom nincs, de vannak olyan könyvek, ahol autisták írnak a saját betegségükről. Most sajnos nem jut eszembe a címük, de azokat érdemes lenne elolvasnod, úgy talán könnyebben megértenéd, hogy a testvéred mit miért tesz, és így jobban le tudnád reagálni.
Majd délután leszek gépközelben, addig hátha leírja valaki más, ha nem, akkor megpróbálom előbányászni a címeket.
Kitartást!
válasza:Akkor ahogy ígértem:
Birger Sellin - A lélek börtöne --- ezt olvastam, az elején van egy bevezető a családról és az autista fiukról, arról, hogyan próbálták leküzdeni a problémákat. A második rész tartalmazza a fiú írásait, gondolatait. Szerintem nagy hasznodra válhat.
Seth F. Henriett - Autizmussal önmagamba zárva
Mark Haddon - A kutya különös esete az éjszakában
Donna Williams - Léttelenül
Ezt a hármat még nem olvastam, de ezeket is autisták írták, szóval biztos segítené a megértést.
#5 nem én írtam, egyáltalán nem okolom magam miatta, nem én tehetek arról hogy egy taggal(velem) bővült a családfa:)
#6,7 könyveket olvastam, pl Mark Haddontól a Kutyát, de valahogy nem fogtak meg. olvastam a Virágot Algernonnak-ot is, könyvnek nagyon tetszett, de nem segített megérteni semmit, és már nagyon nem is akarom csak békességben leélni az életemet. A szüleim rengeteget veszekednek a bátyám miatt, lassan rámegy a házasságuk és én nem akarok egy koloncot az életembe, ne ítéljetek ez ezért, de nem tudom mit csináljak majd vele ha már a szüleim nem lesznek, mert én nem fogom babusgatni az biztos. És még egyszer mondom, ő nem az a tipikus autista, sokkal nehezebb vele.
válasza:Sajnálom, hogy nem segítettek.
Megértem, hogy nem szeretnél majd gondoskodni a testvéredről, ez egy olyan teher, amire nem lehet kényszeríteni, meg egyszerűen nem mindenki olyan, hogy képes legyen jól bánni egy autistával - és erről nem ő tehet, hanem egyszerűen ez egy olyan dolog, ami mindenkit megvisel.
Vannak Magyarországon is autistákkal foglalkozó intézetek, köztük van bentlakásos is, ez megoldást jelenthet. Vannak az autizmusnak is fokozatai, sokan egyáltalán nem kötődnek másokhoz, nekik szó szerint teljesen mindegy, hogy a családtagjaik vannak-e körülöttük, vagy más emberek. Az ilyen autista központokban legalább szakszerű segítséget kaphatnak, plusz olyan környezetet, ami nekik is jó. Ha olyan helyzetbe kerülsz, hogy neked kellene gondoskodnod a testvéredről, szerintem ez lenne a legjobb megoldás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!