Akiknek autista testvérük van! Ti hogy bírjátok? 16 éves vagyok, főleg velem egykorúakra lennék kíváncsi.
A testvérem autista, én 16 éves lány vagyok, ő 19 éves fiú.
Nagyon nehéz vele mert a nyugodt, csendes autistától távol áll, nem is autistát mondanék akkor már, inkább valami elmezavart. De néha teljesen látszik rajta hogy tudatában van annak hogy ő most szórakozik velünk, máskor meg hajtogat egy mondatot 10x és nem fogadja el rá a normális választ.
Ti hogyan viselkedtek az autista testvéretekkel, hogy bírjátok elviselni? Tanácsokat szeretnék, hogy hogyan lehetne könnyebb. (mielőtt ítélkeznétek, nem ismeritek sem őt sem engem)
válasza:Nagyon sok intézetet, speciális iskolát néztek, most is egy ilyenbe jár például.
Az szerencsére még messze van hogy nekem kelljen gondoskodnom róla, és a szüleim mindent tudnak biztosítani neki is meg nekem is, szerencsére jó környéken nevelkedünk, az anyagi helyzetünk is stabil, szóval ez még egy ideig nem lesz az én gondom.
És tényleg rengeteg fajta autizmus létezik ahogy mondtad, de megpróbálom jobban leírni hogy ő milyen:
néha azt hinné róla az ember hogy minden rendben van, normálisan válaszol a kérdésekre, beszélgetünk, teljesen olyan mintha nem is lenne autista (mondjuk ezek már régebben voltak, egyre romlik a helyzet).
Viszont van az agyában egy 'kapcsoló' amitől olyan szinten meghülyül, hogy az valami elviselhetetlen. Apukám sajnos elég agresszív típus és ő viseli a legnehezebben, szóval ilyen kor kiabál vele, ami persze olaj a tűzre. Az ő egészsége is rámegy, a bátyámmal sem jut sehova és másnap kezdődik minden elölről.
válasza:Kérdésem: használtok autizmus-specifikus eszközöket? Kap a testvéred autizmus-specifikus fejlesztést, részt vesz autistáknak tartott tréningeken?
Mert ezek rengeteget tudnak segíteni, ha nem súlyos autista, akkor önellátásra is képes lehet, maximum egy-egy bonyolultabb élethelyzetben szorulna a te (minimális) segítségedre.
Én mindezt most egy autista kislány édesanyjaként írom, és éppen most merült fel, hogy legyen-e még egy gyermekem (új kapcsolatban). Bizony, bennem is felmerült, hogy nem tolnék-e ki a kisebbel, hogy tudom, a nagynak mindig szüksége lesz valamennyi támogatásra. De tudom, hogy az orvosok előrejelzései szerint abszolút önállító lesz majd felnőttként, ha minden szükséges fejlesztést megkap addig, úgyhogy én ezen leszek, és természetesen, ha lesz kisebb testvér, őt is fel kell készítenem arra, hogy egy kis támogatásra mindig szüksége lesz a testvérének, de azt gondolom, hogy ez nem autistáknál is így van (olyasmikre gondolok itt, mint egy-egy munkahelyváltás, költözés, párkapcsolati válság - minden másban teljesen önálló tud lenni a lányom).
Szóval én csak azt tudom mondani, hogy a testvéredet az állapotához mérten minél inkább kellene fejleszteni, mindenki érdekében...
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!