Szerintetek sem segítenék ezzel a testvéremen? Olyan rosszat tettem?

Egyet értek veled. Rendes tőled, hogy a gyereket vállaltad.

Fogadja be ő őket. Ja, az már nem megy?

Ebből az jön le, hogy jobban szereti az alkoholistát mint a gyerekét! El nem tudnám képzelni, hogy hasonló helyzetben ne maradjak a gyerekem mellett!

Hát tudod, a nővéred is megéri a pénzét.

Jól tetted, hogy befogadtad a kicsit, a pasi meg ne hogy már rajtatok élősködjön!!!

Felajánljátok neki, hogy befogadjátok, fedelet kap ő és a gyereke, míg nem talál munkát tartjátok őket.

Miután nem te vagy a szemét - mert nem engedted oda a férjét vagy küldtél pénzt "csak" annyit akartál segíteni neki, hogy ők jöhetnek - nem megsértődsz és elküldöd a bánatba, hanem újra felajánlod

Ha ilyen hülye hogy nem hagyja a pasit, még mindig próbálkozol és legalább a gyereken segítesz.

Szerintem nem vagy rossz testvére

Ha valaki szar az ő. Szar anya. Lemond a gyerekéről egy f.szért

A lehető legjobbat teszed,majd rájön a nővéred is.

nálunk is volt ilyen,anya huga volt olyan helyzetben mint a nővéred,sokszor mondtuk,hagyja ott,lakhat nálunk,segitünk.Neki 2 gyerek van,akkor mág kicsik voltak.De a pasi nélkül nem jött,azt az alkoholista állatot meg nem voltunk hülyék befogadni.Aztán egyik este a rendőrök hozták hozzánk anya hugát a két gyerekkel,megverte a pasi,szomszédok hivták ki a rendőrséget,rendőrség látlelet és kihallgatás után hozzánk hozták őket...

Egyetértek az előttem szólókkal.

A nővéredet és a gyerekét ha befogadod akkor az rendes tőled, egy léhűtő alkoholistát nem vagy köteles kerülgetni. Nagynéni meg fogadja be őt.

Segítettek neki max ő ezt nem látja. De a gyereken tuti :)

Amit leírtál kb. az ami velünk is történt. Annyi különbséggel, hogy mi ketten voltunk testvérek, és anyánk sem törte magát a munkáért (egy örökölt házban él a mai napig.) Nem tudtak minket eltartani, vagyis nem is akartak, plusz sokszor hagytak minket egyedül. Nagybátyám fogott meg minket egyszer és vitt el (én 8 voltam, öcséim 4 és 3) Kedves szüleim őrjöngtek, fenyegetőztek, hogy mennek a rendőrségre, de pár nap múlva csak elfelejtettek. Nem egyszer előfordult később, hogy köszönés nélkül mentek el mellettem, vagy anyám bejött, de úgy bánt velem is mintha az unokahúga lennék..

Szóval minket is anyánk testvéréék neveltek fel. Nagyon hálás vagyok hogy így alakult. Ők sem voltak gazdagok, volt 2 saját gyerek is.

Apám már meghalt. Anyám meg nem érti, hogy ha haza megyünk akkor hozzá miért nem viszem le az unokáit, vagy karácsonykor miért nem nála gyűlünk össze. Gyanítom nem is fogja soha.