Hogy tegyem magam túl rajta?
A bátyám elment egyetemre, és hát elég messze. 6 év köztünk a különbség, és amíg itthon volt, csak vártam már hogy húzzon el, mert parancsolgatott, folyton piszkált stb. és hát úgy éreztem, hogy na..van ő és vagyok én és köztünk semmi kapocs. Aztán már az este éreztem, hogy ez így nem lesz jó, és fura érzésem volt. Ideges voltam, szomorú, csalódott...Reggelkorán ment el, úgyhogy este annyit mondtam neki, hogy vigyázzon magára, és sok sikert! Ő meg azt mondta hogy én is vigyázzak magamra, és ne féljek, mert még hazajön egy csomószor. Ennyi volt a 'búcsú'. Ma reggel felkeltem, és azzal kezdtem a napot, hogy bőgtem mint az állat. Úgy hiányzik, pedig csak most ment el...Hogy fogom kibírni? Vagy ehez hozzá fogok szokni? Vagyis biztos hozzászokok a hiányához, de olyan rossz belegondolni, hogy most nem lesz, aki tanácsokkal lásson el, nincs aki beszóljon annak, aki nekem beszól, nincs aki megvédjen, és nincs aki tartsa bennem a lelket, amikor a szüleink veszekednek. És csak így belegondolok, hogy ő olyan sokat segített nekem, és úgy vigyázott rám mindig, és amikor szekált, és idegesített, még azzal is segített, és még az is hiányzik már most. Tegnapelőtt nagyon idegesített, és mondtam neki hogy fejezze már be, s akkor ezt mondta :
-Úgyse leszek itthon sokáig, úgyhogy hadd csináljam!
És most szakad meg a szívem....:((
Jó volna tudni hány éves vagy.
ezenfelül, hozzá kell ehhez szoknod, és meg kell tanulnod a saját talpadra állni. minden gyerek kirepül előbb utóbb,nem maradhatsz mindig a testvéred szárnyai alatt, mert meg kell tanulnod élni az életedet.
ez az élet rendje.
Azt meg kell tanulnod, hogy nem fog mindig ott állni mögötted valaki. felelősséggel hoznod kell majd döntéseket, de így leszel tapasztalt.
Gondolkozz, és dönts. meg kell hoznod életed döntéseit.
Ha a báttya most megy egyetemre és 6 év van köztük, akkor nyilván 12- 13 éves, nem?
Amúgy majd megszokod, ez az élet rendje.
Ne drámázz!
Nem a párod ment ki egy évre külföldre dolgozni, sem pedig a legjobb barátnőd Berlinbe jogot tanulni..
Na jó, kedves ötöske, de ennyi erővel senki ne drámázon, mert minden helyzetnél van rosszabb. A párod külföldön van, a másé meg meghalt. A legjobb barátnőd külföldön van, másnak nincs is barátnője egyáltalán.
- - -
Én a hugommal minden nap beszélek egy kicsit, köztünk is hat év van, én vagyok egyetemen, ő ugyebár maradt otthon. Facebook, skype, MSN, rengeteg módja van már annak, hogy tarthassátok a kapcsolatot, akár ingyen is. Egyébként idővel megszokod. :)
Nem lógok a nyakán! Arról avn szó, hogy hiányzik, és valahogy nem akarok erre gondolni!
Ne csesztessél már! Inkább kussolj, lehet hogy úgy értelmesebb vagy! Segítséget kértem, nem tudsz segíteni?! Húzzál! Amúgyis most elég ideges avgyok, úgyhogy nincs szükségem még az ilyen köcsögök kommentjeit olvasgatni, mint amilyen te vagy!
Figyelj, nekem is van bátyám. (igaz csak 14 hónap van közöttünk) Sőt, még öcsém is. (Aki 7 és én meg 12. Pff!) Együtt rohadtul idegesítenek. Ha az én bátyám menne egyetemre ugyanígy éreznék.(Bár kétlem,hogy fog hülye és lusta mint a föld. Pff!) Szerintem most az a legjobb, ha tartod vele a kapcsolatod és igyekezz vele rendes lenni. Ha akkor is gonoszkodik mosolyodj el (az enyémet ez rohadtul idegesíti. Muhahahaha!) de ha iszonyatosan idegesít beszélj vissza... kicsit verd meg a válát... meg mondjuk hülyézd le! xd
Én teljesen megértelek. Ha valami baj van írj rám privátban. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!