Ha vásárolnál a szüleidtől egy autót de nem iratnád a nevedre, akkor bíznál a testvéredben hogy öröklés esetén lemond róla?

Simán. Mi is így vettük a szüleimtől az egyik autónkat. Évekkel ezelőtt ért kb. 1,5 milliót. Mostmár jó, ha 1-et. Nem papíroztuk le, de inkább lustaságból mintsem a pénz miatt. A szüleimben is megbízok, meg a tesómban is, de őszintén? Ez manapság olyan aprópénz már, hogyha a tesóm leakarná húzni rólunk azt a párszázezer forintot esetleges örökség esetén, akkor hitetlenkedve röhögnék egyet és azt mondanám vigye, ha ezzel boldog lesz. Tanulópénz.

Viszont remélem annyira távol van még ez a kérdés tőlünk, hogy addigra ez az autó már kb. sehol nem lesz.

Igen, bíznék a testvéremben.

De nálunk fordított a helyzet, éppen én gondolkozom azon, hogy lemondjak majd az örökségemrõl a testvérem javára, mert külföldön élek, ezért valószinûleg minden elintéznivaló ôrá szakad majd, nekem meg megvan a magam bevétele, megtakarítása. Eddig is megvoltam anélkül a pár millió nélkül, ezután is megleszek.