Mit tennétek a helyemben?

A "ne fuss olyan szekér után, ami nem vesz fel" nem egy kellemes lecke az életben, de minél előbb megtanulod, annál több kínlódást spórolsz meg magadnak... Ha az ember szeretetét (legyen az baráti, testvéri vagy bármi más jellegű) nem viszonozzák, az mindig fájdalmas dolog, de ilyenkor tudomásul kell venni, hogy ez van. Küzdeni ebben az esetben értelmetlen, és csak további problémákat szül. A másik ember reakcióit nem tudjuk befolyásolni. Ne próbáld meg kontrollálni a kontrollálhatatlant, inkább keress magadnak olyan embereket, akik szívesen vannak veled.

Ameddig ennyire futsz utána, egy érzelmi hullámvasúton leszel. Örülsz (vagy összezavarodsz), amikor üzenget, és csalódott leszel, ha visszautasít. Érdemes lenne egy kicsit hátrább lépni.

A döntő pillanatban meghátrálsz. A magyarázkodás helyett, újból igent fogsz mondani. Gyenge vagy sajnos.

Mert lehet, hogy csak egy vésztartalék vagy a polcon. Csak akkor vesz elő, amikor nincs társasága. Lehet, hogy fáj amit írok, de ezt gondolom elsőre. Én inkább a barátaimra szánnám az időt és hagynám. Vagy ha már testvérek vagytok akkor kerek perec mondd el neki a véleményed.