Csak nekem fura ez a gondolkodás egy fiatal fiúnál a mai világban?
A húgom barátjáról van szó.
Mindketten a húszas éveik elején járnak.
Húgom még egyetemre jár,a barátja a családi vállalkozásban dolgozik.
Sokgyerekes családból származik,így nagy vagyont nem fognak rá hagyni a szülei,és anyagilag nem tudják támogatni azon felül,hogy adnak neki munkát.
De pl lakást és hasonlót nem fognak tudni venni neki,tehát nem az az anyagi szint.
Ennek ellenére,ez a fiú folyton azt mondja,hogy nem baj,ha a húgom nem dolgozik majd,ő szívesen el is tartja,ha úgy van.
Na,már most én ilyennel nem nagyon találkoztam,főleg fiatal fiúknál.
Manapság ez elég nagy luxus,hogy valaki kitartott feleség legyen.
Mert,ha idősebb lenne,stabil anyagi egzisztenciával a háta mögött még megérteném,de így ez nekem elég furi.
Ez családi mintáktól is függ. Ha ott az volt a szokás, hogy az anyukája otthon volt a gyerekekkel, és csak az apukájának volt munkahelye (hiszen a háztartás vezetése, gyereknevelés is munka, tehát dolgozik akkor is az ember), akkor természetes, hogy ezt mondja.
A húgod viszont mindenképp fejezze be az egyetemet, hogy ha esetleg rossz irányt vesz a kapcsolat (sajnos erre mindig fel kell készülni), akkor is meg tudjon állni a saját lábán.
Magamból kiindulva én örülnék, ha olyan férjem lenne, aki lehetővé tenné, hogy legalább addig otthon maradhassak a gyerekkel, amíg óvodába nem megy. Amikor viszont elmenne oviba, nem bírnám ki, hogy ne dolgozzak valamit.
Igen,náluk a családban,az anyjuk ha nem is végig,de háztartásbeli volt.
Illetve csak hobbiból dolgozott.
De,szerintem ez a világ egyre nehezebb lesz.
És én nem is szeretném,ha a húgom kiszolgáltatná magát másnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!