Bunkó viselkedés ez tőlem, csak túlreagálom a dolgot?
Sziasztok. A helyzet az, hogy van egy 8 éves kisöcsém. Most, hogy nyári szünet van, én nem járok sok helyre, néha kimegyek a barátaimmal, de jobb szeretek a szobámban lenni, pihenni, olvasni vagy festeni (hobbijaimat csinálni, szeretnék most kicsit pihenni, mert jövőre gimi, és szeretném az utolsó olyan nyaramat kiélvezni, amikor nem diák munkázom).
A lényeg az lenne, hogy az két öcsém is itthon vannak, az egyikük nem sokat, mert ő táborokba jár, stb. Viszont a másik, akit fentebb említettem folyton itthon van, velem. Ez magában nem is lenne gond, csak hogy, az öcsém egyedül nincs el, vagyis nem tud egyedül játszani, vagy akármit csinálni, mivel amíg iskola volt neki, minden nap a kis barátaival játszott reggeltől estig, iskola után is. Így, amikor haza jött, már csak lefeküdt aludni szinte.
Viszont most, a barátai nagy része nincs itthon, mert nekik is dolgoznak a szüleik, szóval ők a nagymamájuknál vannak, vagy táborokba, ezért az öcsém egész nap csak a tv előtt ül, és engem nyaggat, hogy játsszak vele, csináljak neki kaját, csináljam ezt, csináljam azt.
Én játszok is vele, csinálok neki kaját az alkalmak többségében, de mint mondtam, ez nekem is nyári szünet, ami nem akarom, hogy arról szóljon, hogy én az öcsémet ugrálom körbe.
Másnap meg mindig megkapom tőle, hogy de én soha nem játszok vele, soha nem csinálok meg neki semmit.
Már a szüleimmel is próbáltam erről beszélni, de nem igazán érdekli őket, mondván, amikor ők gyerekek voltak, ők is ugyanígy "vigyáztak" a testvérükre.
Túlreagálom? Tudom, hogy mégis csak a testvérem, de ez nekem kicsit sok, néha már úgy érzem magam, mintha az anyja lennék, pedig nem igazán bírom a gyerekeket.
Mit kellene tennem? Bocsánat, ha hosszú voltam.
válasza:"Egyszer elejtettem a szüleim előtt egy olyan mondatot, ..., hogy nem vagyok egyiknek sem az anyja." Helyes! Akármennyire is kellemetlen volt a helyzet neked akkor, az ilyeneket meg kell lépned. Meg kell védeni a határaidat. Akkor is, ha a szüleidnek ez nem kényelmes. Maguknak csinálták az öcsédet, nem neked.
Nyolcévesen el kell kezdenie megtanulnia, hogy nem mindig lesz/van ő a figyelem központjában. Tetszik-nem tetszik, nem kap mást.
válasza: válasza: válasza:Hát nagyon nincs igazuk a szüleidnek ezzel kapcsolatban, hogy kötelességed lenne vigyázni. Ugyanaz a kategória, hogy a nagyszülőknek se kötelessége mindig unokázni, mert van saját életük, ugyanez a testvérekre is vonatkozik.
A családban természetesen segítünk, meg számítunk egymásra, de ez nem kötelesség, és ezzel visszaélni nagyon csúnya dolog.
Persze, akinek ilyen a felfogása, annak nem tudod megmagyarázni ezt.
#24, hát igen, ez a baj a szüleimmel, leginkább anyukámmal, hogy ők sok mindenre azt hiszik, hogy ha valami valahogy volt 25-30 évvel ezelőtt, az most is így van.
Anyukámnak kicsi korában elváltak a szülei, ezért a nagymamám egyedül nevelte őt és a testvérét, emiatt anyámnak nagyon sokat kellett a húgára vigyáznia (bár köztük csak 1 év a korkülönbség), ezért azt gondolja, ha ő akkor meg tudta csinálni (az más kérdés, hogy neki nem volt más választása), akkor nekem is meg kell.
Azt bírom, hogy bármit mondok, ami nekik nem tetszik, meg se próbálják bele képzelni magukat a helyzetembe, hanem akkor inkább megsértődnek, ha valamit jogosan nem akarok megcsinálni, már jön az "akkor nem is kell hagyjad, majd én megcsinálom, menjél inkább vissza a szobádba" féle duma, amivel érzelmileg zsarolnak konkrétan, és persze a végén mindig megcsinálom a dolgot, amit akarnak. Igen, elég problémásak.
válasza:"ha ő akkor meg tudta csinálni (az más kérdés, hogy neki nem volt más választása), akkor nekem is meg kell." Nagyon lényeges: nem kell! Az, hogy ez vagy az ilyen vagy olyan módon nehéz volt neki, az nem jelenti azt, hogy azt neked is át kell élni.
Az, hogy az ő gyerekkori sz@rságaitól megóv téged nem jelenti azt, hogy kinyalja a s3ggedet, te meg életképtelen p|csa leszel. Megerősíteni a gyerek önbizalmát, ambícióját és fizikai erejét kell, hogy a tanulásban és a sportban magasabbra törjön és jusson, mint az anyja/apja valaha szeretett volna. Ezt úgy lehet, ha a gyerek jellemzően nem végez olyan feladatokat, amik jellemzően a szülő feladatai. Ilyen a pesztrálás is. Nyáron logisztikai okok miatt több ilyen teher esik rád, de ez nem jelentheti az egész napot.
A tesód kezdjen el olvasni! Nagyüzemben, amikor nem a haverokkal bandázik. Azzal fejlődik a szókészlete, azzal az intelligenciája, plusz nem lesz baja a kötelezőkkel később.
Na, hoztam egy kis friss történést.
Tegnap ebédnél feljött a téma, hogy a nagyobbik öcsém egész júliusban egy napközis táborban lesz, mire én megkérdeztem a szüleimet, hogy akkor megint velem lesz-e otthon a 8 éves öcsém.
Anyukám részéről a válasz még mindig változatlanul az volt, hogy igen, képzeljem el, más testvérek is ugyanezt csinálják.
Aztán megkérdeztem, hogy nagymamámhoz miért nem tud lemenni, erre meg az volt a válasza, hogy mert csak. Azért ekkor már kikeltem kicsit magamból, hogy ez most megint mi, mire apám rámförmedt, hogy most fejezzem be.
És ennek tetejébe, a kisöcsém még ekkor is azt állította, hogy én semmit nem foglalkozok vele. Én már ezt nem tudom mire véljem.
válasza: válasza:Ha megmutatod a szüleidnek - ez jó ötlet - akkor anyaként üzenem nekik, hogy ne csinálják ezt veled!
Nekem két gyerekem van, 10 év korkülönbséggel. Ráadásul egyedül voltam velük, mert apuka sajnos elhunyt, nagymama pedig akkor külföldön dolgozott.
Mégis meg tudtam oldani a felügyeletet. Nagyobbik gyerekemtől megkérdeztem, hogy mennyit tud vállalni az öccsével. Segített persze, megbeszéltük, hogy melyik napokon számíthatok rá, és melyik napokat szeretné "szabadon" tölteni. A kisebbikkel is megbeszéltem, hogy nem lógunk állandóan a nagytesó nyakán, habár ez nálunk születésétől megvolt, hogy a nagyobbiknak van saját területe (íróasztal pl.) ahová a kicsi nem mehetett.
Szóval, így a nagyobbik az önként vállalt napokat sokkal szívesebben töltötte az öccsével azidőt, meg hagytam nekik pénzt, elmentek játszóterezni, strandra, állatkertbe, vagy csak fagyizni, stb. de otthon is jól elvoltak. Amikor a nagyobbik nem szeretett volna bébiszitterkedni, akkor a kisebbik elment napközibe, vagy a barátok szüleivel megbeszéltük, hogy oda-vissza bandáznak a srácok, náluk hétköznap, nálunk hétvégén. Az én 8 évesemet meg nem már nem kellett egész nap foglalkoztatni, elvolt egy ideig, voltak könyvei, vagy nézett mesét.
Szóval, szerintem semmi nem indokolja, hogy a nagyobbik gyerek hátrányban legyen, csak azért, mert korábban született.
Még megkérdezném a kedves szüleidet, hogy az öcsikét, amikor bevállalták, akkor maguknak szülték, vagy a te nyakadra?
válasza:"Még megkérdezném a kedves szüleidet, hogy az öcsikét, amikor bevállalták, akkor maguknak szülték, vagy a te nyakadra?" Ez nagyon jó kérdés.
Kérdező, szerencsére nálad nem ennyire rossza helyzet, de az ismeretségi körömben van 2 férfi is, akinek van 9 testvére volt vagy a csak 2-re annyit kellett vigyáznia, hogy elhatározta, hogy neki nem lesz gyereke.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!