Tesómmal lehetséges, hogy később összevesszünk az örökségen? Ez egy nagy félelmem. Vagy ha most jóban vagyunk, akkor később is megmarad? Másoknál hogy volt?
Ez a téma még egyáltalán nem aktuális, de mostanában több helyről is hallottam, hogy ezen összevesztek felnőtt testvérek már, akik előtte jóban voltak. Pl a lakótársam mesélte, hogy náluk az apja és a nagynénje nem is beszélnek egymással emiatt már vagy 15 éve egyáltalán, mert volt ezzel kapcsolatos vitájuk. Vagy az egyik legjobb barátom mesélte, hogy ott is így vesztek össze hasonló rokonai (apja, nagynénjei) azon, hogy mi legyen a házzal.
Nálunk a családban azért nem láttam ilyet, mert mindkét szülőm egyke, szóval egyedül örököltek/örökölnek majd, de még apukám a saját gyermektelen nagynénje után is örökölt. De nem csak a rosszra vagyok kíváncsi, mesélnétek arról, hogy a ti családotokban milyen példák voltak halálesetkor? Akár jó, akár rossz példákat is, hogy hogy zajlottak a dolgok. Én ettől félek, hogy a tesómmal most nagyon jó a kapcsolatunk, de annyi ilyet hallani, hogy összevesznek emberek ilyeneken. Köszi előre is!
10-es
Mindig el kell olvasni mit irsz alá
Iszonyúan meg tudja rontani a viszonyt.
Alapvetően nem voltam rosszban nővéremmel sose de mikor meghalt apu akkor hányinger mennyire pénzéhes lett, közben meg évekig nem is látogatta. 3-4 nappal a halála után már azzal foglalkozott, hogy mi volt a nevén, mit örököl stb.
Alig vártam, hogy vége legyen az egész hagyatékinak aztán felejtsük el egymást.
Az örökösödést jogszabályok szabályozzák, tényeken persze lehet veszekedni, de nem igazán érdemes.
Inkább, ha tényleg van valami speciális helyzet, azt le kell papírozni még idejében és úgy, hogy minden résztvevő tudjon róla. Így, hogy nincs sunnyogás, elkerülhető a későbbi összeveszés.
Barátnőméknél úgy volt, hogy évekig ápolni kellett az anyukáját, ő ápolta a házában (mármint anyuka házában) egy darabig, később vett fel hozzá idősgondozót, ez mondjuk anyuka félretett pénzéből ment).
Viszont minden másnap látogatta így is, segítette, tartotta benne a lelket. Kb. 10 évig volt így. Az öccse szart az egészbe, a felesége sem ment egyszer sem, látogatni sem.
A néni írt egy végrendeletet ügyvéd előtt, 70%-ot hagyott a lányára, 30%-ot a fiára (100 millás nagy ház Bp agglomerációban). A fia már ügyvéddel jött a hagyatékira. (persze nem tudott mit tenni, a néni azt is leírta, hogy miért, mi az oka a döntésének).
Lényeg, hogy ugye el is kellett adni azt a házat, és bezsarolta a barátnőmet az öccse, hogy addig nem írja alá az adásvételit, míg nem ad neki 10 milliót. Így biztosította be magának, hogy többet kapjon, mint a 30%.
Mindegy, megkapta, a házat eladták, aztán azóta sem beszélnek egy szót sem.
Összeveszés olyankor szokott lenni, ha az egyik gyerek:
1. Korábban jelentősebb kölcsönt kapott, de még nem törlesztette. Megoldás: Kölcsönszerződés és esetleg végrendelet.
2. Korábban nagyobb vagyondarabot kapott átíratással, és a másik gyerek az az elosztandó teljes vagyonba beleérti. Megoldás: Jogilag nem érthető bele. És esetleg végrendelet.
3. Korábban a szülőnek kölcsönt adott, nagyobb ingatlankarbantartást végzett. Megoldás: Fizesse vissza vagy végrendelet.
4. Köcsög. Ilyenkor bármi lehet. Sokszor csak a hagyatéki tárgyaláson derül ki. Megoldás: Végrendelet.
Nem tudom, ki volt az az észlény, aki azt írta, hogy nem kell összeveszni, és nem lesz probléma. Köcsög rokon jogtalan igénnyel is felléphet, amit a másik fél civilizáltan, jogi úton vitat, és máris kész az összeveszés. Nem minden vita kezdődik úgy, hogy a másik visszaütött.
"Lényeg, hogy ugye el is kellett adni azt a házat, és bezsarolta a barátnőmet az öccse, hogy addig nem írja alá az adásvételit, míg nem ad neki 10 milliót"
Kár volt, meglehetett volna oldani anélkül is.
18-as, igazából az első 3 indok mögött is az van, amit 4-ben írtál le, vagyis összeveszés kizárólag akkor van, ha legalább az egyik örökös "köcsög", ahogy írtad.
Ha pl. én a szüleimtől jelentősebb kölcsönt kaptam volna, és közben meghalnának a szüleim, akkor teljesen természetes lenne számomra, hogy ennek értékével csökkentsük az én részemet.
Egy idegent vagy egy futólagos ismerőst se akarnék soha átverni, nemhogy a saját testvéremet!
Vitát inkább csak azon tudnék elképzelni, ha az örökölt ingatlant egyikünk eladná (akár azért, mert a pénzre szüksége van, akár azért, mert teher neki a fenntartása), a másikunk meg (akár csak érzelmi okokból) megtartaná.
De szerintem akkor is meg tudnánk egyezni, hogy aki meg akarja tartani, kivásárolná a másik testvér részét. És amelyikünk eladja, az se nyerészkedni akarna rajta, vagyis nem akarna többet, mint amire a hagyatékin felbecsülték.
Szóval mindennek alapja a testvéri szeretet. Ha az van, akkor lesz kompromisszumkészség és jóhiszeműség mindkét félben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!