Párom diszlexias testvérét fogadjuk be, hogy velünk lakjon, vagy inkább fizessünk neki albérletet?

Épp most készültem leírni kb, azokat a kérdéseket, amiket a 9-es leírt...

Próbáljon meg bejutni pl egy gyárba, ha bírná azt, vagy olyan helyre, ahol nem számít, hogy visszamaradott. Ha nem is keresne sokat vele, legalább nem az egész albérletet nektek kéne fizetni. Vagy ha be is fogadnátok legalább be tudna szállni a költségekbe.

Miért nem élhet ott a testvér, ahol eddig? Miért kell eljönnie onnan? Megunták az eltartását? Erőszakos kitörései vannak? Kikészültek tőle? Vagy meghalt a korábbi eltartója? Ti akartok-e gyereket? Elfér-e nálatok 18 éves koráig felnőve egy gyerek és az értelmi fogyatékos rokon? Ha mindketten dolgoztok, egyedül mered-e majd hagyni az értelmi fogyatékos rokonnal a kisgyerekedet, vagy mindkettőnek 24 órás felügyelet kell?

Az ilyen kérdésekből sosem derül ki a tényleges helyzet. Ha valaki értelmi fogyatékos, akkor egész napi folyamatos felügyeletre szorul. Hogyan lehetne akkor önálló albérletben ?

Ismerős fia értelmi visszamaradott lett. Egyszerű munkát tud végezni, de a számtani alapműveletekkel már gondja lenne. Találkozott egy szintén enyhén fogyatékos lánnyal, összeköltöztek, három gyermekük született. Ezzel azt jelzem, hogy ha befogadod a testvért, be kell fogadnod a leendő feleségét és gyermekeit is, ha nem tud magáról gondoskodni. Nem tilthatjátok meg neki a családalapítást, amit viszont csak hozzátok fog tudni megtenni.

16: az sem derül ki, hogy férfi vagy nő az illető

Diszkalkúliás vagyok, de kikérem magamnak, hogy szellemi fogyatékos lennék, akár tervezek lediplomázni, akár nem!

Baromi egyszerű: képes önálló életvitelre vagy sem. Ennyi.