Meg tudnátok bocsátani neki?

Én nem tudnék megbocsátani, ami azt jelenti, hogy önmagamban megpróbálnám ezt lezárni, többet bizalmas kapcsolatot nem tudnék vele ápolni, kialakítani.

Engem életem során nem egyszer csaptak be hasonlóan barátok, éltek vissza bizalmammal, sok éves barátság után, másoktól kellett megtudnom - a rólam pletykált bizalmas dolgokkal együtt - hogy az illető már nem a barátom, sőt, ezt/azt/amazt mondta rólam.

Én mindig úgy vagyok ezzel a titoktartással, hogy ha te nem voltál képes arra, hogy magadban tartsd (márpedig a világon a legtöbb érdeke neked volt rá), akkor hogy várhatod el, hogy más megtartsa?

Nevezheted árulásnak, de te magaddal szemben pont ugyanezt követted el.

Jegyezd meg egy életre: Ha valamiről nem akarod, hogy kiderüljön, akkor ne mondd el senkinek.

A gyűlölet nem megoldás, titkot meg próbálj csak olyat elmondani bárkinek is ezentúl, amiről előre el tudod dönteni, hogy ha kiszivárogna, akkor se dőlne össze a világ számodra. Egyébként meg jó mérce, hogy megtudtad, nem megbízható az illető, ilyen szempontból, így ezután így "bízz meg benne". De haragudni minek. Ha dühös vagy olykor, vezesd le valami módon, normálisan. Aztán lépj tovább. Leginkább magadat bünteted, ha tartósan mást büntetsz a viselkedéseddel, még ha igazad is van.

Egész más az, ha önvédelemről volna szó, megleckéztetésről, de azt se kell túlzásba vinni. Csak érdd el, hogy megvéded magad, amennyire lehet. Ha meg szó sincs önvédelmi szituról, akkor meg marad, amit az első bekezdésben írtam. A bosszúállás felejtős...