Csak szerintem sok ez már? Naponta több mint 1 órát kéne a húgommal töltenem. (Többi lent)
Szóval én 16 éves vagyok, a húgom 8. Naponta 1 órát szoktunk együtt tölteni, de anyukám szerint ez kevés. De már így is alig marad időm másra. (A távoktatás alatt a tanárok 2x, 3x annyi dolgot adnak fel, mint általában.)Ráadásul játszani nem szeretnék vele, mert agresszív, ezért általában beszélgetünk meg ilyenek. De amúgy én ennyi idősen (is) tök jól megvoltam magamban is. Csak az a baj, hogy ő egyedül nem képes játszani, vagy olvasni egy könyvet, stb, hanem filmet/mesét néz folyamatosan, ha egyedül van. Azok meg tudományosan bizonyítottan nem tesznek jót. Nem értem... én 8 évesen napi több órát játszottam a plüsseimmel (ha éppen van időm néha még most is szoktam ><), kitaláltam különböző élethelyzeteket és azt játszottam el velük. Korábban próbáltam bevonni a húgomat is, de általában az lett a vége, hogy kitalálta, hogy a plüssök akkor most verekedni fognak. Ezt meg én nem szeretem, szóval egy idő után nem próbálkoztam. De van egy csomó remek könyv is itthon, szoktam is neki ajánlgatni, amiket én olvastam az ő korába, de nem kell neki, mert "olvasni unalmas". Ha unatkozik akkor rögtön valami elektronikus eszközön kezd el nézni valamit. Persze ez a nevelésen is múlik, de én nem tudok hatni rá. Vagyis az a baj, hogy SENKI nem tud hatni rá. Ezért aggódom, hogy mi lesz vele a jövőben...
De visszatérve az eredeti kérdésre, nem tudok azzal foglalkozni így se, amivel szeretnék. Itt van a szobámban egy kupac könyv, amit el akarok olvasni, mert érdekelnek, de egyszerűen nincs rá időm. Főleg szép-, illetve szakirodalom, amit nem nagyon lehet úgy olvasni, hogy naponta 5 oldalt, mert abba azért bele kell merülni ahhoz, hogy meg is értsem. (De lehet csak a felfogásom lassú, nem tudom.) Meg az orosz tanulásom (önszorgalmú) is már több hónapja majdhogynem teljesen szünetel, szintén az időhiányból adódóan.
Sok emberrel beszéltem, akik azt mondták, hogy szerintük kötelességem lenne több időt töltenem a húgommal. De egyszerűen ezt nem bírom már...
Van valami ötletetek, hogy hogyan tudnám megoldani ezt a problémát?
Illetve ti mit gondoltok erről?
Őszintén sajnállak.
Én 17 éves vagyok (szintén lány), nekem is van egy húgom, aki 8 éves, de a szüleim nem erőszakolják rám a +1 órás foglalkozást vele. Tudják jól, hogy megvan a saját dolgom és teljesen más kosztály vagyunk. Ahogy ti is. Csak akkor kell foglalkoznom vele, ha mondjuk a szüleim egy kicsit kimozdulnak valamerre és vigyáznom kell rá. Persze, szoktunk együtt játszani, de csak ha önszántamból beadom a derekamat egy kis babázásra. Az én húgom - ellenben a tieddel -, szeret játszani a babáival és elfoglalja magát (épp úgy mint én, az ő korában). Igaz, 2 évvel idősebb mint a tiéd, de erre csak annyit tudok mondnani, hogy nem vagyunk egyformák.
A szüleidre rátérve... Apukádnak a ps-ezés helyett foglalkoznia kellene a kisgyerekével, ha már megcsinálta. (Bocsi hogy így fogalmazok). Édesanyád sem neked szülte.
A legjobb az lenne, ha leültetnéd a szüleidet és 6 szem közt elmondanád nekik szóról- szóra mindazt, amit leírtál ide.
válasza:Nem Te szülted és nem Neked szülték, az ő gyerekük, nekik kéne foglalkozni vele.
Valaki írta, hogy a gyerek 8 évesen hadd játsszon, ráér még az olvasással. Ilyen alapon a 16 éves is ráér még a gyerekneveléssel, hadd tanuljon.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!