Csak szerintem sok ez már? Naponta több mint 1 órát kéne a húgommal töltenem. (Többi lent)
Szóval én 16 éves vagyok, a húgom 8. Naponta 1 órát szoktunk együtt tölteni, de anyukám szerint ez kevés. De már így is alig marad időm másra. (A távoktatás alatt a tanárok 2x, 3x annyi dolgot adnak fel, mint általában.)Ráadásul játszani nem szeretnék vele, mert agresszív, ezért általában beszélgetünk meg ilyenek. De amúgy én ennyi idősen (is) tök jól megvoltam magamban is. Csak az a baj, hogy ő egyedül nem képes játszani, vagy olvasni egy könyvet, stb, hanem filmet/mesét néz folyamatosan, ha egyedül van. Azok meg tudományosan bizonyítottan nem tesznek jót. Nem értem... én 8 évesen napi több órát játszottam a plüsseimmel (ha éppen van időm néha még most is szoktam ><), kitaláltam különböző élethelyzeteket és azt játszottam el velük. Korábban próbáltam bevonni a húgomat is, de általában az lett a vége, hogy kitalálta, hogy a plüssök akkor most verekedni fognak. Ezt meg én nem szeretem, szóval egy idő után nem próbálkoztam. De van egy csomó remek könyv is itthon, szoktam is neki ajánlgatni, amiket én olvastam az ő korába, de nem kell neki, mert "olvasni unalmas". Ha unatkozik akkor rögtön valami elektronikus eszközön kezd el nézni valamit. Persze ez a nevelésen is múlik, de én nem tudok hatni rá. Vagyis az a baj, hogy SENKI nem tud hatni rá. Ezért aggódom, hogy mi lesz vele a jövőben...
De visszatérve az eredeti kérdésre, nem tudok azzal foglalkozni így se, amivel szeretnék. Itt van a szobámban egy kupac könyv, amit el akarok olvasni, mert érdekelnek, de egyszerűen nincs rá időm. Főleg szép-, illetve szakirodalom, amit nem nagyon lehet úgy olvasni, hogy naponta 5 oldalt, mert abba azért bele kell merülni ahhoz, hogy meg is értsem. (De lehet csak a felfogásom lassú, nem tudom.) Meg az orosz tanulásom (önszorgalmú) is már több hónapja majdhogynem teljesen szünetel, szintén az időhiányból adódóan.
Sok emberrel beszéltem, akik azt mondták, hogy szerintük kötelességem lenne több időt töltenem a húgommal. De egyszerűen ezt nem bírom már...
Van valami ötletetek, hogy hogyan tudnám megoldani ezt a problémát?
Illetve ti mit gondoltok erről?
Úgy látom, itt két gondod van.
1. nem tetszik, ahogy és amit játszik a húgod
2. nem akarsz vele több időt tölteni
Az 1.
"Nem értem... én 8 évesen napi több órát játszottam a plüsseimmel "
Nem sértésből, de nagyon egyszerű a megoldás. Ő nem te vagy.
"De van egy csomó remek könyv is itthon, szoktam is neki ajánlgatni, amiket én olvastam az ő korába, de nem kell neki, mert "olvasni unalmas""
Ezt most komolyan felrovod egy nyolcévesnek? Lesz még ideje könyvet olvasni, hadd játssza ki magát!
"Vagyis az a baj, hogy SENKI nem tud hatni rá. Ezért aggódom, hogy mi lesz vele a jövőben..."
Nyolc.Éves.Hagyd.Rá. Nem lehet ezt érhetőbben elmondani. Vagy te kikövetkeztetted, hogy agresszív lesz, amiért verekedőset játszik a plüssökkel?
A 2. dolog
"Sok emberrel beszéltem, akik azt mondták, hogy szerintük kötelességem lenne több időt töltenem a húgommal. De egyszerűen ezt nem bírom már..."
Szerintem sem kötelességed, főleg ha a saját rekreációd (olvasás, tanulás) rovására megy. Kötelességed talán annyiban, ha anyukátok pl. nem tud rá épp vigyázni, vagy ilyesmi. Mese elé leültetni miért baj? Nagyon ellentmondást nem tűrően jegyezted meg, hogy ez tudományosan "nem oké", de a dolog azért ennél összetettebb...Ültesd le valami értelmes mese elé, ne mondjuk spongyabobhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!