A párom munka után elmegy az apjához, öccséjékhez, bátyjáékhoz és majd csak este kilenc fele jön haza. Anyám szerinte jól teszi minek ülne otthon. Az a baj, hogy engem nem visz. Szerintetek szóljak neki, hogy ne csavarogjon?

Halgass anyádra. Miért akarod megszabni egy másik embernek az életterét egyáltalán?!

helyedbe ott hagynám...

Ne azt mondd, hogy ne csavarogjon, mivel nem egy 5 éves, hanem azt, hogy kedveled a családját, és szívesen mennél te is vele időnként. Egyből másképp hangzik...

Esetleg kommunikálj vele és mondd meg, hogy zavar.

Neked kellene az elsőnek és a legfontosabbnak lenni. Minden jól működik nálatok?

Jelezd neki, hogy szeretnéd ha többet lenne veled DE ezt finoman!

Engem is zavarna, ha sosem látnám. Miert kell mindennap odamennie? Szóltál mar neki?? Amikor megy, kérd hogy mehess te is.

Az nem csavargás, ha vlaki munka után meglátogatja a családját. Látogasd meg te is a tiédet, vagy takaríts, olvass egy jó könyvet, tornázz egyet... miért kell a pároknak állandó jelleggel egmáson lógni? Hadd beszélgessen már szerencsétlen ember az apjával, fiútestvéreivel, anélkül, hogy te ott lesed őket.