Ti mit tennétek a helyembe? Hitelt vesz fel a Nővérének!

1. Hatad mogott intezkedik ilyen komoly helyzetben. Azonnali valook. İlyen faszi mellett jon az, hogy neveled a ket gyereket, aztan egy nap random elviszik a fejed felöl a hazat, mert ofensege vett meg fel par hitelt ide oda.

2. Nulla penzugyi intelligenciaval rendelkezik. Ongyilkossag ilyen emberrel összekotni az eletedet es egy szinten ra is bizni azt. Hát meg egy csaladot.

3. Ostoba a volegenyed nemes egyszeruseggel. Aki felvenni olyan embernek hitelt, akinek nem ad a bank, az hülye. Nem veletlen nem ad, hanem azert mert tiszta kalkulaciok alapjan latjak, hogy nem kepes fizetni azt. Akkor se lesz, az ha mashova kell utalni azt a penzt minden honapban. Aki ezt nem latja be, az minusz nullas IQ szinten all.

Majd ők kifizetik- pontosan kik?

Apósék?

Na, a topikban szokásos, "rúgd ki", "szakíts" és "hogy képzeli", "hitelt soha" kommentek után én mérsékelt álláspontra helyezkednék.

A te nevedre nem tud felvenni semmit, mivel jogilag nincs közötök egymáshoz. A menyasszonyság jogilag pedig semmi. Ha összeházasodtok sem lesz a te adósságod, DE a közös vagyont (pl. ha vesztek házat) már veszélyeztetheti korlátozott mértékben. Tehát ebből a szempontból jogos a felháborodásod, hiszen ha esküvő lesz, akkor indirekt módon te is felelős leszel érte (nem a teljes, jelenlegi vagyonoddal), így minimum meg kellett volna kérdeznie. Bár szerintem egy jó házassági szerződés, még ezt is megoldja.

De a fő kérdés az, hogy mennyit, meddig és milyen kondíciókkal akar felvenni a nővér, és persze mennyire megbízható, és van-e kilátás meg akarat arra, hogy át tudja venni a hitelt. 10 év fixre 3M forint például egyáltalán nem a világvége, ellenben 25M 20 évre, változó kamatozással már rizikós.

Nálunk simán elfogadott családon belül az ilyen helyzeteket megoldani - pl. nálunk a szüleim adóstársak a mi hitelünkben, és ezen senki nem akadt fenn, pedig a férjem a hitelfelvevő, tehát még csak nem is közvetlen rokonuk. Nagyon banális okok miatt lehet abba a helyzetbe kerülni, hogy valaki ne kapjon hitelt (elég egy új munkahely, stb).

Persze ha BAR-listás link alak, akkor természetesen én is kiakadnék és nem mennék bele.

Érdekes vélemények... anno a bank 2006-ban nem akart nekem hitelt adni adóstárs és kér ingatlan fedezet nélkül, 29 éves voltam, egyedülálló, dolgozó nő, több, mint 1 éves munkaviszonnyal az adott munkahelyen, bőven átlag fileletti fizetéssel, és alacsony összegű lakáshitel igénnyel, ugyan nem frekventált, de fejlődő helyen. Mindezt a saját bankomnál, ahol kb 8 éve bankoltam akkor. Indoklás persze nem volt.

Végül anyu nevére vettünk fel hitelt, apu háza lett a fedezet, nem lakáshitelt.

Azóta is én fizetem a nagyját, amennyit enged anyu, mert azt mondja, nem a teljes összeg az én ingatlanomra lett fordítva. Én meg próbálom kompenzálni azzal, hogy bevásárolok nekik és nem hagyom, hogy kifizessék.

Már nyugdíjasok, pár éve felmerült, hogy nekik kellene hitel, nyugdíjasként ők már nem kapnának, aztán megoldották máskor, de szó nélkül felvettem volna nekik, mert tisztában vagyok vele, hogy visszafizetik.

Idén 600k-t kértem a kocsivásárlásba, mert előbbre kellett hozzam pár hónappal és nem volt annyi likvid tőkém, azóta visszakapták.

És nem vagyunk olyan család, akik közt annyira szoros a kapcsolat. De a kicsit tágabb család nagy részével sem iratnék papírt, ha pénzt adnék nekik, mert ismerem őket annyira, hogy tudom, hogy nem szükséges. Nem is volt ilyesmi szokás nálunk sose. Van olyan viszont, akire egy gombot nem bíznék...

Itt még a kérdező is leírta, hogy tudja, hogy visszaadnák.

Ami itt gond, hogy

1) kérdező a saját életükre sem akar hitelt, mert csak, pedig néha van létjogosultsága

2) nem beszélnek egymással olyan pénzügyi döntésekről, ami mindkettőjüket érinti (ha érinti egyáltalán, mert az is lehet, hogy nem közös kasszán vannak), és ennek nem csak a kérdező párja az oka, hanem a kérdező is, mert ő sem kooperatív, hiszen előzőleg csak ő döntött a közös hitelről, ellentmondást nem tűrően—-> ez pedig arra utal, hogy a kapcsolat nem egyenrangú, amivel nem lenne baj, ha egy jól működő pl D/s kapcsolat lenne, de ez nem az. Itt csak a kérdező próbálja elnyomni a párját, aki azzal kompenzál, hogy fontos döntésekben titkolózik.

Az biztos, hogy le kellene ülniük elbeszélgetni, hogyan gondolják a közös jövőt, de azért rögtön lehülyézni a másik felet, akinek az indokait sem hallottuk, meg szakítást javasolni, kicsit erős