Ti találkoznátok a testvéretekkel ezek után?

5 éve nem tartjuk a kapcsolatot, mióta ő elköltözött kollégiumba. Gyerekkorunkba sokszor vert. Apu alkoholista volt, és valamiért engem utált, elvileg mert lány voltam, de hát arról nem tehetek. Mindig én kaptam a verést, a bátyámat imádta. Pedig a bátyámnak problémái voltak, dührohamai voltak, és engem is rendszeresen bántott. Volt, mikor apu "parancsolta" neki, hogy üssön oda egyet, mert nem tudtunk megegyezni a távkapcsolón. Közben apu meghalt, de testvérem továbbra is agresszív maradt, bántott, nem csak szóban, de többször megütött, rángatott. Volt, hogy nyoma is maradt. Emiatt zárkózott lettem, sose voltak barátaim- Anyu elvitte pszichológushoz, pszichiáterhez is, és kezdtek ezek a bántalmazások abba maradni, aztán leérettségizett és elköltözött kollégiumba. Én azóta fellélegeztem, barátokat szereztem, dolgozni kezdtem. Öt éve nem találkoztunk, ő nem jött haza, nem tudom miért, anyuval néha találkoztak, de nem itthon, ő ment Pestre hozzá.

Most felvette velem a kapcsolatot, azt mondta beszélni szeretne, de nem telefon téma, bocsánatot szeretne kérni és elmondani valamit. Én sejtem mit akarhat, hallottam, mikor anyu a mamával arról beszél, hogy apu őt is bántja, de én ezt soha nem láttam, soha nem láttam, hogy őt megütötte volna vagy valami. Ti mit tennétek, találkoznátok vele? Öt éve nem beszéltünk, mintha nem is léteznénk egymásnak olyanok vagyunk, meg félek is kicsit. Ti mit tennétek?

L/23