Miért bánnak a szülők másképp az elsőszülött gyerekkel mint a másodikkal (vagy a többivel)? Többi lent
Nálunk is ez van, lassan 20 leszek (lány vagyok), öcsém 18 lesz, ő sokkal több mindent megkap. pl ruhákat szüleink veszik neki, minden évszakban új ruhákat, cipőt kap míg én 5 éve már magamnak veszek zoknitól kezdve kabátig mindent a szülinapi, diákmunkás pénzemből. Összespóroltam jogositványra a pénzt, miután levizsgáztam szüleink beiratták öcsémet is, tőle csak a jogsi árának 30%át kérték. Nekem mindig jobban kellett teljesítenem iskolában is, az én döntéseimet mindig lenézik, öcsém bármit mond örülnek neki...
Teljesen átérzem a helyzeted. Én már nem mondok el kb semmit a szüleimnek, de nem rossz a kapcsolatunk, szeretjük egymást.
Undoritónak tartom ezt a kivételezést, és pl mamám is látja “kívülállóként”, hogy ez megy, csak szüleim nem veszik észre magukat.
Sokmindent nem tudsz/tudunk tenni, én is várom már, hogy elköltözzek, de az még minimum 1 év.
#4 igen, ugyan ez a helyzet, de tényleg. Mikor élt mamám ő is látta az egészet, unokatesómmal, mikor itt volt (velem egy idős) mindig mentünk lelkizni emiatt meg jól elszórakoztunk ezen.
De ajh, olyan rossz ez így. Még ha csak apró megjegyzések teljesen el tud menni a kedvem bármiről is legyen szó.
Egyébként nekem sem rossz a viszonyom a szüleimmel, csak ilyenek na. Aztán öcsémmel is jól kijövünk, nem őt hibáztatom. De az anyám ilyen hülyeségeitől(már bocsánat) falra tudok mászni. Főleg, hogy tavaly nem vettek fel egyetemre( 2 ponton múlt és persze ezt is hallgathattam) és egy évig most nagyon sokat voltam otthon(nem csak hétvégén és szüneteken,mint eddig). Szerintem néha már anyám is unja, hogy otthon vagyok
Tudom mit írtam és nem általánosítottam. Apámnál is ugyanígy megjelenik ezért is mondtam, hogy még folytathatnám.
De igen, apámnál jobban látszik ez a megkülönböztetés. Apám biztosan fiút akart először, hogy továbbvigye mindazt, amivel foglalkozik és egyértelmű, hogy az öcsémből több haszna van.
Soha nem voltam rossz gyerek ha erre gondolsz, csináltam néha hülyeségeket persze, de akkor sem adtam okot a szüleimnek, hogy velem szigorúbbak legyenek.
Az utolsó mondatoddal viszont nem értek egyet, ha jól értelmezem. Öcsém csak addig önálló és határozott, míg átlagos, egyszerű dolgokról van szó amiknek annyira nincs komolyabb következménye, vagy nem is volt következménye. Szinte mindig anya gondolkodik helyette, néha már túlságosan is. Amikor én voltam az ő korában, anyám velem nem "foglalkozott" annyit.
Nálunk én vagyok a kissebb. 30 vagyok, bátyám 35. Nálunk is voltak gyerekkorunkban különbségek, amik miatt volt fusztráció rendesen.
Amúgy lehet anyukád azért viselkedik az öcséddel lazábban, mert egyrészt fiú, másrészt rajtad tanult ki dolgokat és rutint rajtad szerzett, mint első gyerek. Öcséddel már nem olyan szívbajos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!